Ma 2014. szeptember 16., kedd, Edit napja van. Holnap Zsófia napja lesz.
FLAG
Fradi.hu
Horoszkóp
Kos Bika Ikrek Rák Oroszlán Szűz Mérleg Skorpió Nyilas Bak Vízöntő Halak
Hobbyradio
Althir
Demokrata
Püski-Masszi könyvesház
Címerünk a magyar szürke
Felvidek
Regnum
magyar

free speech
mti
EB-Történelem - Nem kacsa: a Kacsalin-gárdáé az első arany
sport
2012. 04. 27.
|
nagyobbbetú kisebbbetú Nyomtatás
A Nemzeti Sport Online az olvasó elé tárja az eddigi 13 kontinenstorna eseményeit és eredményeit. Sorozatunk bevezető részében az első hivatalos Európa-bajnokság, az 1960-ban még Európai Nemzetek Kupája néven futó viadal – és az addig amolyan „ős-Eb-kként" fungáló regionális tornák – történéseit elevenítjük fel zanzásítva.
A nagy hiányzó

A nagyágyúk közül az NSZK, Olaszország, Anglia és a két évvel korábbi vb-ezüstérmes Svédország sem nevezett az eseményre, a spanyolok pedig visszaléptek – bármelyikük is lehetett volna, lehetne a torna hiányzója.
Mi azonban nem egy válogatottat szemeltünk ki eme kétes címre, hanem egy játékost: az NSO szerint Just Fontaine volt az 1960-as Európa-bajnokság első számú távol maradója. A marokkói Marrákesben született francia gólzsák azzal hívta fel magára a figyelmet 1958-ban, hogy 13 gólt szerezve lett a vb gólkirálya. Sem azelőtt, sem azóta nem termelt ilyen mennyiségben senki a vb-n.
Fontaine pályája csúcsán volt az ötvenes évek végén: vb-gólkirályi címe mellé begyűjtött egy BEK- (1959) és két francia (1958, 1960) mesterlövészi titulust, miközben a válogatottban is egész évben ontotta a gólokat. Az 1958-as félelmetes 12/18-as és az egy évvel későbbi remek 4/7-es meccs/gól mutatóját csak azért „rontotta le" 1960-ban 2/2-esre, mert megsérült a tavasszal. Méghozzá igen súlyosan: Sékou Touré, a Sochaux centere kettős lábtörést okozott neki (visszatért ugyan, de két év múlva megint eltört a lába, ami a pályája végét jelentette).
Ha Justo kiesése nem lett volna elég csapás a franciák számára, ideírjuk gyorsan, hogy nemcsak Fontaine volt az egyetlen csatárászuk, aki lemaradt az első Eb-ről, hiányzott a szintén sérült aranylabdás, Raymond Kopa, továbbá a Fontaine-hez hasonlóan kétszeres francia gólkirály Roger Piantoni is. Úgyhogy 1958-hoz képest 1960-ra csupán a két szélső, Maryan Wisnieski és Jean Vincent maradt meg hírmondónak a Wisnieski, Fontaine, Kopa, Piantoni, Vincent összetételű álomötösfogatból. Ugrott is az Eb-aranynak...

Ma már egészen elképzelhetetlenül kis létszámú mezőny sorakozott fel a rajtvonalon és került be a sorozat záró fázisába az első labdarúgó Európa-bajnokság során. Negatív rekordnak számító 17 nemzeti együttes nevezett az eseményre, amelynek fináléjába – nemcsak ekkor, hanem egészen az 1976-os jugoszláviai tornáig – mindössze négy válogatott került. Az első négyes döntő megrendezésének joga az Eb-ötletgazda, az időközben elhunyt Henri Delaunay nemzetét illette meg – 1960 júliusában Franciaország várta a legjobb európai csapatokat.

Mi, magyarok nem váltottunk jegyet a fináléra, válogatottunk ugyanis már a selejtező első fordulójában búcsút intett a viadalnak. Mentségére legyen mondva, az a szovjet válogatott állta útját, amely 1960. július 10-én... De erről majd később.

Amúgy Baróti Lajos társulatát és a szbornaját érte az a megtiszteltetés, hogy lejátssza a kontinensbajnokság történetének nyitó mérkőzését, a premierre 1958. szeptember 28-án került sor. Tiszteletünk jeléül álljon itt a magyarok névsora: Bakó – Kárpáti, Sipos, Sárosi L. – Bundzsák, Berendi – Budai II, Göröcs, Csordás, Tichy, Bencsics. E történelmi tizenegy – a 3:1-es moszkvai, majd a népstadionbeli 1:0-s vereség dacára – legfeljebb azért lehetett B-válogatott, mert öt B betűs játékos szerepelt benne...

A BRITEK A VILÁG URAI – (KÖZÉP-)EURÓPÁÉ A MAGYAROK

Ha már B: Brit bajnokság, Balti Kupa, Balkán-kupa – meg Északi bajnokság és Gerö-kupa. Az Európa-bajnokság megszületése előtt (majd néhány esetben az után is) e regionális tornákon viaskodtak a földrész válogatottjai az „Európa-bajnoki” címért. A kijelentés túlzás is, meg nem is: a dánokat, finneket, norvégokat, svédeket, utóbb Izlandot és Feröert felvonultató északi torna, illetve a Baltikum bajnokságának győztese sohasem tartotta magát a kontinens legjobbjának, nem úgy a Gerö(-Svehla)-kupáé, amely torna Európa-kupa névre is hallgatott.

A még az 1800-as évek végén életre kelő brit házi bajnokság, a British Home Championship meg egyenesen odáig merészkedett kezdetekben, hogy a győztese a világ legjobbjának kiáltsa ki magát. Nos, a derék albioniak nem tévedhettek sokat, elvégre a határvonalig, az 1908-as olimpiáig terjedő időszaknak, a futball hőskorának (és még utána is néhány évig) valóban a tanítómester britek, azokon belül is az angolok és a skótok, voltak az urai.

Az 1927-től 1960-ig létező, öt, majd hat résztvevős közép-európai Gerö-kupában négy válogatott dominált, egymás nyakából kapkodva le az aranyérmet: az olasz, az osztrák, a csehszlovák és a magyar együttes. Igazság szerint a magyart kellett volna legelölre írni, Magyarország ugyanis a helyezési pontszámok és a megszerzett pontok tekintetében is első az örökrangsorban! Nem beszélve arról, hogy a torna örök-góllövőlistájának élén is két magyar áll: a 17 gólos Sárosi György és a 15 találatot számláló Puskás Ferenc. Utóbbi vezérletével csapatunk 1953-ban meg is nyerte az Európa-kupát.

Mi, magyarok nem váltottunk jegyet a fináléra, válogatottunk ugyanis már a selejtező első fordulójában búcsút intett a viadalnak. Mentségére legyen mondva, az a szovjet válogatott állta útját, amely 1960. július 10-én... De erről majd később.

Amúgy Baróti Lajos társulatát és a szbornaját érte az a megtiszteltetés, hogy lejátssza a kontinensbajnokság történetének nyitó mérkőzését, a premierre 1958. szeptember 28-án került sor. Tiszteletünk jeléül álljon itt a magyarok névsora: Bakó – Kárpáti, Sipos, Sárosi L. – Bundzsák, Berendi – Budai II, Göröcs, Csordás, Tichy, Bencsics. E történelmi tizenegy – a 3:1-es moszkvai, majd a népstadionbeli 1:0-s vereség dacára – legfeljebb azért lehetett B-válogatott, mert öt B betűs játékos szerepelt benne...

A BRITEK A VILÁG URAI – (KÖZÉP-)EURÓPÁÉ A MAGYAROK

Ha már B: Brit bajnokság, Balti Kupa, Balkán-kupa – meg Északi bajnokság és Gerö-kupa. Az Európa-bajnokság megszületése előtt (majd néhány esetben az után is) e regionális tornákon viaskodtak a földrész válogatottjai az „Európa-bajnoki” címért. A kijelentés túlzás is, meg nem is: a dánokat, finneket, norvégokat, svédeket, utóbb Izlandot és Feröert felvonultató északi torna, illetve a Baltikum bajnokságának győztese sohasem tartotta magát a kontinens legjobbjának, nem úgy a Gerö(-Svehla)-kupáé, amely torna Európa-kupa névre is hallgatott.

A még az 1800-as évek végén életre kelő brit házi bajnokság, a British Home Championship meg egyenesen odáig merészkedett kezdetekben, hogy a győztese a világ legjobbjának kiáltsa ki magát. Nos, a derék albioniak nem tévedhettek sokat, elvégre a határvonalig, az 1908-as olimpiáig terjedő időszaknak, a futball hőskorának (és még utána is néhány évig) valóban a tanítómester britek, azokon belül is az angolok és a skótok, voltak az urai.

Az 1927-től 1960-ig létező, öt, majd hat résztvevős közép-európai Gerö-kupában négy válogatott dominált, egymás nyakából kapkodva le az aranyérmet: az olasz, az osztrák, a csehszlovák és a magyar együttes. Igazság szerint a magyart kellett volna legelölre írni, Magyarország ugyanis a helyezési pontszámok és a megszerzett pontok tekintetében is első az örökrangsorban! Nem beszélve arról, hogy a torna örök-góllövőlistájának élén is két magyar áll: a 17 gólos Sárosi György és a 15 találatot számláló Puskás Ferenc. Utóbbi vezérletével csapatunk 1953-ban meg is nyerte az Európa-kupát.

Lev Jasin volt az 1960-as döntő egyik hőse (Fotók: Action Images)

MEGISMÉTELT MELBOURNE-I DÖNTŐ

 Vissza az 1960-as Európai Nemzetek Kupájához, azaz az Európa-bajnoksághoz! Miután a Szovjetunió túllépett a magyarokon, a spanyolokkal játszott volna az Eb-döntőbe kerülésért. Azért csak volna, mert az ibériai országot irányító, kommunistagyűlölő Franco tábornok nem engedte pályára lépni „fiait” szovjet földön, így Gavriil Kacsalin legénysége játék nélkül jutott tovább.

A tizenegy kvalifikációs párharc után a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia és a selejtezőben az ellenfelek hálóját rojtosra szaggató (19 gól) Franciaország került be a négyes fináléba – ez a sorrend is lett a torna végeredménye. A párizsi elődöntőben a házigazda franciák hiába vezettek 4:2-re a 75. percben, a jugók négy (!) perc alatt 5:4-re fordítottak, és mehettek a döntőbe. A másik ágon a szovjetek „marseille-i csapást” (a kikötővárosban volt a meccs) mértek a csehszlovákokra, így megismétlődhetett a négy évvel korábbi melbourne-i olimpiai finálé: Szovjetunió–Jugoszlávia.

A szbornaja ezúttal is két vállra fektette a plávikat, ám ezúttal sokkal nehezebben, mint az 1956-os játékokon, amelyen a rendes játékidőben nyert 1:0-ra. Párizsban 2:1 lett a végeredmény, csakhogy 0:1-ről, és hosszabbításban.

A döntő hőse a szenzációsan védő Lev Jasin és a mindent eldöntő gólt a 113. percben begyötrő Viktor Ponyegyelnyik volt. A CCCP feliratú mezesek százszázalékos teljesítménnyel hódították el az Henri Delaunay-trófeát.

1. EURÓPA-BAJNOKSÁG (ENK), FRANCIAORSZÁG (1960. JÚLIUS 6–10.)

Elődöntő
Jugoszlávia–Franciaország 5:4 (1:2)
Párizs, 26 000 néző. V: Grandais (belga)
G: Galics (11.), Zsanetics (55.), Knezs (75.), D. Jerkovics (77., 78.), ill. Vincent (2.), Heutte (43., 52.), Wisnieski (52.)
Szovjetunió–Csehszlovákia 3:0 (1:0)
Marseille, 23 000 néző. V: Jonni (olasz)
G: V. Ivanov (35., 58.), Ponyegyelnyik (64.)
 
A 3. helyért
Csehszlovákia–Franciaország 2:0 (0:0)
Marseille, 9500 néző. V: Jonni (olasz)
G: Pavlovic (58.), Bubnik (88.)
 
Döntő
Szovjetunió–Jugoszlávia 2:1 (0:1, 1:1, 1:1) – h. u.
Párizs, 18 000 néző. V: Ellis (angol)
Szovjetunió: Jasin – Csoheli, Maszljonkin, Krutyikov – Vojnov, Netto – Metreveli, V. Ivanov, Ponyegyelnyik, Bubukin, Meszhi
Jugoszlávia: Vidinics – Djurkovics, Juszufi, Zsanetics – Miladinovics, Perusics – Sekularac, D. Jerkovics, Galics, Matus, Kosztics
G: Metreveli (49.), Ponyegyelnyik (113.), ill. Galics (41.)
 
Gólkirály: V. Ivanov, Ponyegyelnyik (mindkettő szovjet), Galics, D. Jerkovics (mindkettő jugoszláv), Heutte (francia) 2-2 gól
A torna csapata: Jasin (Szovjetunió) – Djurkovics (Jugoszlávia), Novák (Csehszlovákia) – Netto (Szovjetunió), Masopust (Csehszlovákia), V. Ivanov (Szovjetunió) – Metreveli (Szovjetunió), Galics (Jugoszlávia), Ponyegyelnyik (Szovjetunió), Sekularac (Jugoszlávia), Kosztics (Jugoszlávia)

HEGYI TAMÁS - nso.hu

Feltöltő: Flag

Értékelés: Átlag: 2.5   Szavazatok: 135   Helyezés: 6304


Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Ezt a cikket olvasta már?

Bajnai a Bakonyban

Tékozló ország - Bogár László
Könyv
Bolti ár: 3 200 Ft
Netes ár: 2 720 Ft
15% kedvezménnyel

Felvidéki rovásírásos emlékek - Friedrich Klára
Könyv
Bolti ár: 1 500 Ft
Netes ár: 1 500 Ft
0% kedvezménnyel

Viharlovasok - Aranyasszony - Benkő László
Könyv
Bolti ár: 2 999 Ft
Netes ár: 2 549 Ft
15% kedvezménnyel

A magyar nyelv mint útikönyv 2.rész - Juhász Zsolt
Könyv
Bolti ár: 2 990 Ft
Netes ár: 2 542 Ft
15% kedvezménnyel

Tőzsdebiblia - A Forex - Nyitrai Gergely
Könyv
Bolti ár: 19 990 Ft
Netes ár: 14 990 Ft
25% kedvezménnyel

Flag Media Group
Hírlevél
Feliratkozom
Leiratkozom
Ezen a napon történt:
1180 - I. Ottó bajor herceg trónra lépése (1183-ig uralkodik), a Wittelsbachok uralmának kezdete Bajorországban.

1316 - I. Károly oltalomlevelet ad a Száva-réven közlekedő külföldi kereskedőknek.

1437 - A Fejér-Körös melletti Kápolnán tartott közgyűlésen kötnek véd- és dacszövetséget az erdélyi magyar nemesek, a székelyek és a szászok. A testvéri uniónak nevezett szövetséget 1438. február 2-án a tordai országgyűlésen újítják meg. Ez a három nemzet első uniója Erdélyben.

1477 - IV. Sixtus pápa nem ismeri el Ulászló cseh király beiktatását (Csehországot III. Frigyes német-római császár adta hűbérbe Ulászlónak).

1662 - Flamsteed az első csillagász, aki tudományos módszerekkel figyelt meg egy napfogyatkozást.

1840 - Zöld utat kap az O.K. kifejezés, amikor megalakul egy demokratikus politikai társaság, az O.K. Club. A világ második legtöbbször használt szava egyébként a klub elnöke, Martin Van Buren szülővárosának (Old Kinderhook) kezdőbetűiből alakul ki.

1847 - A Shakespeare Társaság megvásárolja a drámaíró szülőházát Stratford-upon-Avon-ben.

1848 - Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány.

1875 - Az Egyesült Államokban beindulnak az első postavonatok, melyek két nap alatt hordják szét a küldeményeket.

1906 - Roald Amudsen felfedezi a Déli-sarkot.

1908 - William Crapo "Billy" Durant megalapította a General Motorst.

1915 - Amerikai tengerészgyalogosok elfoglalják Haiti szigetét.

1920 - Enrico Caruso operaénekes utolsó felvétele elkészül a Victor Records-nál.

1923 - Az erdélyi magyar egyházak tiltakoznak a romániai magyarellenes iskolapolitika ellen.

1963 - Maláj szövetségi állam alakul Malaysia néven, amelyhez csatlakozik Észak-Borneó, Sarawak, Szingapúr és a Maláj Szövetség déli része, a volt Penang és Malakka tartomány. Malaysia 17-én megszakítja kapcsolatait Indonéziával.

1965 - Duke Ellington első koncertjét adja a The Grace Cathedral-ban, San Francisco-ban.

1966 - Megnyílik a New York-i Metropolitan Operaház a Lincoln Centerben.

1970 - Polgárháború robban ki Jordániában az Izraelből erőszakkal elűzött palesztinok, és II. Husszein király hadserege között.

1972 - Vádat emelnek a Fehér Ház két munkatársa ellen a Watergate-betörés miatt. Alig két hónap múlva Richard Nixont újra elnökké választják.

1976 - Az amerikai Ford-gyárban 170 000 munkás lép sztrájkba.

1977 - A magyar és a csehszlovák kormányfő szerződést ír alá a bős- nagymarosi vízlépcsőről.

1978 - Budapesten üzembe helyezik az automata levélirányító gépsort.

1982 - Az izraeli hadsereggel együttműködő jobboldali libanoni milicisták "palesztin gerillák felkutatásának" ürügyén behatolnak a Libanonon területén fekvő szabrai és satilai palesztin menekülttáborokba, és ott asszonyok, gyerekek, öregek között szörnyű vérengzést rendeztek. A mészárlást tétlenül szemléli a jelenlévő Ariel Sharon izraeli parancsnok, későbbi miniszterelnök.

1983 - Leváltják Kulin Ferencet, a Mozgó Világ c. folyóirat főszerkesztőjét. Rövidesen aláírásgyűjtés kezdődik az egyetemeken és értelmiségi körökben a döntés elleni tiltakozásul. Az Élet és Irodalom hasábjain Hajdú János újságíró élesen támadja Csoóri Sándort, Duray Miklós New Yorkban megjelent, Kutyaszorítóban című könyvéhez írt előszava miatt. Ezt követően Csoóri hosszú ideig nem publikálhat.

1988 - Megalakul a Recski Szövetség, a volt munkatábor rabjainak érdekvédelmi szervezete.

1988 - Az Országos Széchényi Könyvtárban feloldják a tilalmat több mint 5000 olyan könyvre, amelyet korábban ellenséges irodalomnak nyilvánítottak, és elzártak a nagyközönség elől.

1989 - Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek ideiglenes elnöke Pozsgay Imre.

1991 - Az Egyesült Államokban megkezdődik Manuel Noriega, volt nicaraguai elnök pere, akinek hatalmát amerikai katonai intervenció döntötte meg.

1992 - Bemutatják a Nyomorultak című musicalt Madridban.

1992 - Pozsonyban a Slovan Bratislava elleni mérkőzésen a Fradi kemény magjára bottal felfegyverzett, álarcot viselő kommandósok támadnak. Egyes politikai vélemények szerint a durva hatósági fellépés célja: burkolt figyelmeztetés a szlovákiai magyar kisebbség irányában.

1992 - Az Európai Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Európa-Megállapodást (társulási szerződést), s azok parlamenti ratifikálását ajánlja az EK tagországainak.

1994 - Két asztronautika asztronauta a Discoveryt elhagyva kötelék nélküli sétát tesz a Hold felszínén, 10 év után újra.

1996 - Aláírják Temesváron a román-magyar alapszerzôdést.

Az Ózon Világnapja

A hangzáskultúra napja

1810-ben kikiáltják Mexikó függetlenségét

Szavazás
Ön elitéli Izrael gázai agresszióját?
Igen
Nem
Nem érdekel


Legfrissebb hozzászólások:
09.15. hétfő 13:11

09.05. péntek 15:45

09.05. péntek 15:34

08.27. szerda 09:37

1.1681 másodperc | Online látogatók: 22