Ma 2014. szeptember 01., hétfő, Egon, Egyed napja van. Holnap Dorina, Rebeka napja lesz.
FLAG
EB-Történelem - Nem kacsa: a Kacsalin-gárdáé az első arany
sport
2012. 04. 27.
|
nagyobbbetú kisebbbetú Nyomtatás
A Nemzeti Sport Online az olvasó elé tárja az eddigi 13 kontinenstorna eseményeit és eredményeit. Sorozatunk bevezető részében az első hivatalos Európa-bajnokság, az 1960-ban még Európai Nemzetek Kupája néven futó viadal – és az addig amolyan „ős-Eb-kként" fungáló regionális tornák – történéseit elevenítjük fel zanzásítva.
A nagy hiányzó

A nagyágyúk közül az NSZK, Olaszország, Anglia és a két évvel korábbi vb-ezüstérmes Svédország sem nevezett az eseményre, a spanyolok pedig visszaléptek – bármelyikük is lehetett volna, lehetne a torna hiányzója.
Mi azonban nem egy válogatottat szemeltünk ki eme kétes címre, hanem egy játékost: az NSO szerint Just Fontaine volt az 1960-as Európa-bajnokság első számú távol maradója. A marokkói Marrákesben született francia gólzsák azzal hívta fel magára a figyelmet 1958-ban, hogy 13 gólt szerezve lett a vb gólkirálya. Sem azelőtt, sem azóta nem termelt ilyen mennyiségben senki a vb-n.
Fontaine pályája csúcsán volt az ötvenes évek végén: vb-gólkirályi címe mellé begyűjtött egy BEK- (1959) és két francia (1958, 1960) mesterlövészi titulust, miközben a válogatottban is egész évben ontotta a gólokat. Az 1958-as félelmetes 12/18-as és az egy évvel későbbi remek 4/7-es meccs/gól mutatóját csak azért „rontotta le" 1960-ban 2/2-esre, mert megsérült a tavasszal. Méghozzá igen súlyosan: Sékou Touré, a Sochaux centere kettős lábtörést okozott neki (visszatért ugyan, de két év múlva megint eltört a lába, ami a pályája végét jelentette).
Ha Justo kiesése nem lett volna elég csapás a franciák számára, ideírjuk gyorsan, hogy nemcsak Fontaine volt az egyetlen csatárászuk, aki lemaradt az első Eb-ről, hiányzott a szintén sérült aranylabdás, Raymond Kopa, továbbá a Fontaine-hez hasonlóan kétszeres francia gólkirály Roger Piantoni is. Úgyhogy 1958-hoz képest 1960-ra csupán a két szélső, Maryan Wisnieski és Jean Vincent maradt meg hírmondónak a Wisnieski, Fontaine, Kopa, Piantoni, Vincent összetételű álomötösfogatból. Ugrott is az Eb-aranynak...

Ma már egészen elképzelhetetlenül kis létszámú mezőny sorakozott fel a rajtvonalon és került be a sorozat záró fázisába az első labdarúgó Európa-bajnokság során. Negatív rekordnak számító 17 nemzeti együttes nevezett az eseményre, amelynek fináléjába – nemcsak ekkor, hanem egészen az 1976-os jugoszláviai tornáig – mindössze négy válogatott került. Az első négyes döntő megrendezésének joga az Eb-ötletgazda, az időközben elhunyt Henri Delaunay nemzetét illette meg – 1960 júliusában Franciaország várta a legjobb európai csapatokat.

Mi, magyarok nem váltottunk jegyet a fináléra, válogatottunk ugyanis már a selejtező első fordulójában búcsút intett a viadalnak. Mentségére legyen mondva, az a szovjet válogatott állta útját, amely 1960. július 10-én... De erről majd később.

Amúgy Baróti Lajos társulatát és a szbornaját érte az a megtiszteltetés, hogy lejátssza a kontinensbajnokság történetének nyitó mérkőzését, a premierre 1958. szeptember 28-án került sor. Tiszteletünk jeléül álljon itt a magyarok névsora: Bakó – Kárpáti, Sipos, Sárosi L. – Bundzsák, Berendi – Budai II, Göröcs, Csordás, Tichy, Bencsics. E történelmi tizenegy – a 3:1-es moszkvai, majd a népstadionbeli 1:0-s vereség dacára – legfeljebb azért lehetett B-válogatott, mert öt B betűs játékos szerepelt benne...

A BRITEK A VILÁG URAI – (KÖZÉP-)EURÓPÁÉ A MAGYAROK

Ha már B: Brit bajnokság, Balti Kupa, Balkán-kupa – meg Északi bajnokság és Gerö-kupa. Az Európa-bajnokság megszületése előtt (majd néhány esetben az után is) e regionális tornákon viaskodtak a földrész válogatottjai az „Európa-bajnoki” címért. A kijelentés túlzás is, meg nem is: a dánokat, finneket, norvégokat, svédeket, utóbb Izlandot és Feröert felvonultató északi torna, illetve a Baltikum bajnokságának győztese sohasem tartotta magát a kontinens legjobbjának, nem úgy a Gerö(-Svehla)-kupáé, amely torna Európa-kupa névre is hallgatott.

A még az 1800-as évek végén életre kelő brit házi bajnokság, a British Home Championship meg egyenesen odáig merészkedett kezdetekben, hogy a győztese a világ legjobbjának kiáltsa ki magát. Nos, a derék albioniak nem tévedhettek sokat, elvégre a határvonalig, az 1908-as olimpiáig terjedő időszaknak, a futball hőskorának (és még utána is néhány évig) valóban a tanítómester britek, azokon belül is az angolok és a skótok, voltak az urai.

Az 1927-től 1960-ig létező, öt, majd hat résztvevős közép-európai Gerö-kupában négy válogatott dominált, egymás nyakából kapkodva le az aranyérmet: az olasz, az osztrák, a csehszlovák és a magyar együttes. Igazság szerint a magyart kellett volna legelölre írni, Magyarország ugyanis a helyezési pontszámok és a megszerzett pontok tekintetében is első az örökrangsorban! Nem beszélve arról, hogy a torna örök-góllövőlistájának élén is két magyar áll: a 17 gólos Sárosi György és a 15 találatot számláló Puskás Ferenc. Utóbbi vezérletével csapatunk 1953-ban meg is nyerte az Európa-kupát.

Mi, magyarok nem váltottunk jegyet a fináléra, válogatottunk ugyanis már a selejtező első fordulójában búcsút intett a viadalnak. Mentségére legyen mondva, az a szovjet válogatott állta útját, amely 1960. július 10-én... De erről majd később.

Amúgy Baróti Lajos társulatát és a szbornaját érte az a megtiszteltetés, hogy lejátssza a kontinensbajnokság történetének nyitó mérkőzését, a premierre 1958. szeptember 28-án került sor. Tiszteletünk jeléül álljon itt a magyarok névsora: Bakó – Kárpáti, Sipos, Sárosi L. – Bundzsák, Berendi – Budai II, Göröcs, Csordás, Tichy, Bencsics. E történelmi tizenegy – a 3:1-es moszkvai, majd a népstadionbeli 1:0-s vereség dacára – legfeljebb azért lehetett B-válogatott, mert öt B betűs játékos szerepelt benne...

A BRITEK A VILÁG URAI – (KÖZÉP-)EURÓPÁÉ A MAGYAROK

Ha már B: Brit bajnokság, Balti Kupa, Balkán-kupa – meg Északi bajnokság és Gerö-kupa. Az Európa-bajnokság megszületése előtt (majd néhány esetben az után is) e regionális tornákon viaskodtak a földrész válogatottjai az „Európa-bajnoki” címért. A kijelentés túlzás is, meg nem is: a dánokat, finneket, norvégokat, svédeket, utóbb Izlandot és Feröert felvonultató északi torna, illetve a Baltikum bajnokságának győztese sohasem tartotta magát a kontinens legjobbjának, nem úgy a Gerö(-Svehla)-kupáé, amely torna Európa-kupa névre is hallgatott.

A még az 1800-as évek végén életre kelő brit házi bajnokság, a British Home Championship meg egyenesen odáig merészkedett kezdetekben, hogy a győztese a világ legjobbjának kiáltsa ki magát. Nos, a derék albioniak nem tévedhettek sokat, elvégre a határvonalig, az 1908-as olimpiáig terjedő időszaknak, a futball hőskorának (és még utána is néhány évig) valóban a tanítómester britek, azokon belül is az angolok és a skótok, voltak az urai.

Az 1927-től 1960-ig létező, öt, majd hat résztvevős közép-európai Gerö-kupában négy válogatott dominált, egymás nyakából kapkodva le az aranyérmet: az olasz, az osztrák, a csehszlovák és a magyar együttes. Igazság szerint a magyart kellett volna legelölre írni, Magyarország ugyanis a helyezési pontszámok és a megszerzett pontok tekintetében is első az örökrangsorban! Nem beszélve arról, hogy a torna örök-góllövőlistájának élén is két magyar áll: a 17 gólos Sárosi György és a 15 találatot számláló Puskás Ferenc. Utóbbi vezérletével csapatunk 1953-ban meg is nyerte az Európa-kupát.

Lev Jasin volt az 1960-as döntő egyik hőse (Fotók: Action Images)

MEGISMÉTELT MELBOURNE-I DÖNTŐ

 Vissza az 1960-as Európai Nemzetek Kupájához, azaz az Európa-bajnoksághoz! Miután a Szovjetunió túllépett a magyarokon, a spanyolokkal játszott volna az Eb-döntőbe kerülésért. Azért csak volna, mert az ibériai országot irányító, kommunistagyűlölő Franco tábornok nem engedte pályára lépni „fiait” szovjet földön, így Gavriil Kacsalin legénysége játék nélkül jutott tovább.

A tizenegy kvalifikációs párharc után a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia és a selejtezőben az ellenfelek hálóját rojtosra szaggató (19 gól) Franciaország került be a négyes fináléba – ez a sorrend is lett a torna végeredménye. A párizsi elődöntőben a házigazda franciák hiába vezettek 4:2-re a 75. percben, a jugók négy (!) perc alatt 5:4-re fordítottak, és mehettek a döntőbe. A másik ágon a szovjetek „marseille-i csapást” (a kikötővárosban volt a meccs) mértek a csehszlovákokra, így megismétlődhetett a négy évvel korábbi melbourne-i olimpiai finálé: Szovjetunió–Jugoszlávia.

A szbornaja ezúttal is két vállra fektette a plávikat, ám ezúttal sokkal nehezebben, mint az 1956-os játékokon, amelyen a rendes játékidőben nyert 1:0-ra. Párizsban 2:1 lett a végeredmény, csakhogy 0:1-ről, és hosszabbításban.

A döntő hőse a szenzációsan védő Lev Jasin és a mindent eldöntő gólt a 113. percben begyötrő Viktor Ponyegyelnyik volt. A CCCP feliratú mezesek százszázalékos teljesítménnyel hódították el az Henri Delaunay-trófeát.

1. EURÓPA-BAJNOKSÁG (ENK), FRANCIAORSZÁG (1960. JÚLIUS 6–10.)

Elődöntő
Jugoszlávia–Franciaország 5:4 (1:2)
Párizs, 26 000 néző. V: Grandais (belga)
G: Galics (11.), Zsanetics (55.), Knezs (75.), D. Jerkovics (77., 78.), ill. Vincent (2.), Heutte (43., 52.), Wisnieski (52.)
Szovjetunió–Csehszlovákia 3:0 (1:0)
Marseille, 23 000 néző. V: Jonni (olasz)
G: V. Ivanov (35., 58.), Ponyegyelnyik (64.)
 
A 3. helyért
Csehszlovákia–Franciaország 2:0 (0:0)
Marseille, 9500 néző. V: Jonni (olasz)
G: Pavlovic (58.), Bubnik (88.)
 
Döntő
Szovjetunió–Jugoszlávia 2:1 (0:1, 1:1, 1:1) – h. u.
Párizs, 18 000 néző. V: Ellis (angol)
Szovjetunió: Jasin – Csoheli, Maszljonkin, Krutyikov – Vojnov, Netto – Metreveli, V. Ivanov, Ponyegyelnyik, Bubukin, Meszhi
Jugoszlávia: Vidinics – Djurkovics, Juszufi, Zsanetics – Miladinovics, Perusics – Sekularac, D. Jerkovics, Galics, Matus, Kosztics
G: Metreveli (49.), Ponyegyelnyik (113.), ill. Galics (41.)
 
Gólkirály: V. Ivanov, Ponyegyelnyik (mindkettő szovjet), Galics, D. Jerkovics (mindkettő jugoszláv), Heutte (francia) 2-2 gól
A torna csapata: Jasin (Szovjetunió) – Djurkovics (Jugoszlávia), Novák (Csehszlovákia) – Netto (Szovjetunió), Masopust (Csehszlovákia), V. Ivanov (Szovjetunió) – Metreveli (Szovjetunió), Galics (Jugoszlávia), Ponyegyelnyik (Szovjetunió), Sekularac (Jugoszlávia), Kosztics (Jugoszlávia)

HEGYI TAMÁS - nso.hu

Feltöltő: Flag

Értékelés: Átlag: 2.5   Szavazatok: 129   Helyezés: 6474


Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Ezt a cikket olvasta már?

10 történelmi érdekesség

Dekódolt Biblia - II. kibővített kiadás - Goldeneye
Könyv
Bolti ár: 5 650 Ft
Netes ár: 4 490 Ft
21% kedvezménnyel

Nimród gyűrűje - Gönczi Tamás
Könyv
Bolti ár: 7 990 Ft
Netes ár: 6 712 Ft
16% kedvezménnyel

A lovagkirály keresztje - Ősi János
Könyv
Bolti ár: 2 900 Ft
Netes ár: 2 465 Ft
15% kedvezménnyel

Tisza István és kora - Pölöskei Ferenc
Könyv
Bolti ár: 3 990 Ft
Netes ár: 3 392 Ft
15% kedvezménnyel

A magyar nyelv mint útikönyv 2.rész - Juhász Zsolt
Könyv
Bolti ár: 2 990 Ft
Netes ár: 2 542 Ft
15% kedvezménnyel

Flag Media Group
Hírlevél
Feliratkozom
Leiratkozom
Ezen a napon történt:
1267 - Mose ben Ramban rabbi (Nahmanidesz) megérkezett Jeruzsálembe, hogy megalapítsa a zsidó közösséget

1367 - V. Orbán pápa engedélyezte Nagy Lajos királynak tudományegyetem alapítását Pécsett. A levélben többek között ez áll: "Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék .".

1859 - üzembe helyezték az első Pullman típusú vasúti hálókocsit.

1872 - Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.

1880 - Életbe lép a magyar büntető törvénykönyvről szóló 1880. évi XXXVII. törvény

1881 - Megnyílt Budapesten az első polgári leánynevelő iskola, ami a budavári domonkos kolostor helyén épült (a mai Szilágyi Erzsébet Gimnázium elődje). Első vezetője Póra Ferenc volt.

1887 - Emile Berliner írásban benyújtotta szabadalmi kérvényét a "gramophone"-ra. Bár ő volt a szabadalmaztatója a berendezésnek, híressé Thomas Alva Edison lett miatta.

1914 - Szentpétervár nevét megváltoztatták Petrográdra.

1916 - Bulgária hadat üzent Romániának az I. világháborúban.

1920 - Budapest polgármesterévé választották Sipőcz Jenőt

1923 - A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázta meg Tokiót és Jokohamát, százezer ember halálát okozva.

1928 - Albánia királysággá alakult.

1930 - A nagy budapesti munkástüntetés. Tíz óra körül kezdett a tüntetés növekedni, dél körül már megközelítette a 150 ezret a tüntetésben résztvevők száma a Hősök terén, ahol már a lovas rendőrök várták őket. A tömeg utcaköveket dobott a rendőrökre, a Vajdahunyad váránál pedig lerángatták a rendőröket a lovakról. Nagy Károly rendőrfelügyelő a lovas rendőröknek tűzparancsot adott ki, akik a tömegbe lőttek. Többen megsebesültek, egy halott volt.

1939 - II. világháború kezdete: A náci Németország megtámadta Lengyelországot.

1941 - Kötelezővé tették Németországban a zsidóknak a sárga színű Dávid-csillag viselését.

1951 - Ben-Gurion, izraeli miniszterelnök aláírta a Moszad, az izraeli titkosszolgálat megalakításáról szóló rendeletet.

1961 - Az el nem kötelezett államok első találkozója. Belgrádban ül először tárgyalóasztalhoz 26 tömbön kívüli állam. (Afganisztán, Algéria, Burma, Ceylon, Ciprus, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guinea, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kongó, Kuba, Libanon, Mali, Marokkó, Nepál, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán és Tunézia.)

1961 - a Szovjetunió végett vetett az atombomba kísérletek tesztelésére adott moratóriumának Közép-Ázsiában, miután újrakezdte kísérleti robbántasait. A TASS csak szeptember 5-én jelentette be ezt a tényt. Ennek következtében az USA is újrakezdte kísérleti robbantásait szeptember 15-étől.

1962 - Nyugat-Iránban földrengés volt, több mint 10 ezren meghaltak.

1965 - Tibet autonóm státust kapott Kínán belül.

1971 - Katar deklarálta függetlenségét Nagy-Btitanniától.

1983 - a Koreai Légitársaság 007-es Boeing-747 járata, 400 km-re letért az útvonaláról, és a szovjet Szahalin-szigetek légtérbe repült. A szovjet légierő a gépet lelőtte, 269 ember halt meg, diplomáciai bonyodalom alakult ki az USA és a Szovjetunió között.

1985 - francia és amerikai tudósok megtalálták az 1912-ben elsüllyedt Titanicot Új-Foundlandnál.

1991 - Üzbegisztán kikiáltja függetlenségét.

2004 - Megkezdődött a beszláni tragédia. Terroristák megszállták a beszláni iskolát évnyitó napján, a túszaikat a tornaterembe terelték. A beszláni iskola elfoglalása, majd a túszok kiszabadítása több mint 330 halálos áldozatot követelt, többségük gyerek volt.

Líbia: A Nagy Al-Fatih Forradalom évfordulója

Szlovákia: az alkotmány ünnepe

Üzbegisztán: a függetlenség napja

A II. világháború emléknapja

Szavazás
Ön elitéli Izrael gázai agresszióját?
Igen
Nem
Nem érdekel


Legfrissebb hozzászólások:
08.27. szerda 09:37

08.19. kedd 00:47

08.02. szombat 07:44

06.20. péntek 07:16

1.1304 másodperc | Online látogatók: 25