Az olimpiák semmivel sem összevethető, varázslatos világában kalandozva számos érdekességre bukkanhatunk. Az első olimpiai bajnokból például híres író lett, egy amerikai tornász falábbal nyert három aranyérmet,{...}

Az amerikai gátfutó, Forrest Smithson az Úr napján Bibliával a kezében világcsúccsal győzött a londoni olimpián (Forrás: wikipedia) 

{...} egy vágtázó Bibliával a kezében futott világcsúcsot, s minden idők legeredményesebb sportolója, az úszó Michael Phelps gyerekkorában irtózott a víztől.

Az első bajnok. Az első újkori olimpián, Athénban, 1896. április 6-án a Bostonból érkezett James Brendan Connolly 13,71 méteres eredménnyel nyerte a hármasugrást. Ezzel ő lett az első olimpiai bajnok az örmény Varazdatész herceg óta, aki 385-ben ökölvívásban nyerte el a győztesnek kijáró olajágat még az ókori játékokon. Connollynak a Harvard Egyetem vezetése nem adta meg a kért eltávozási engedélyt, kénytelen volt felfüggeszteni tanulmá­nyait, hogy Görögországba utazhasson. Klubja támogatása mellett a plébániai közösség süteményeinek eladásából befolyt összeg tette lehetővé számára az utazást. Évekkel olimpiai győzelme után Connollyból híres, Pulitzer-díjas író és újságíró lett.

Öngyilkos rendőr. Az 1900-as párizsi játékok a zűrzavarok olimpiája címen vonult be a sporttörténetbe. Mint ismeretes, a franciák beillesztették a világkiállítás programjába a versenyeket, s úgy bonyolították le azokat, mint a kiállítás egyik mellékes attrakcióját. A maratoni futást például Párizs utcáin keresztül rendezték, miközben a közlekedés zavartalanul folyt. A futókat magukra hagyták, akik idegenül bolyongtak a hatalmas városban. A svéd Ernst Fast – a verseny nagy esélyese – már óriási előnnyel vezetett, amikor egy versailles-i rendőr, bizonyos Pierre Vendreau rosszul irányította. A svéd atléta egy darabig ellenkező irányba futott, és így a biztos győzelem helyett csak harmadiknak ért célba. A szerencsétlen rendőr, amikor rádöbbent hibájára, főbe lőtte magát.

Gumiember. Az amerikai Ray Ewry nem mindennapi módon lett sportoló. Ötéves korában gyermekbénulásban betegedett meg, s kerekes székbe kényszerült. Ám nem adta fel, s hosszú, kemény edzések után, húszéves korában már úgy tudott járni, mint bárki más. A nyomorékból lett „gumiember” – hála lábai különösen erős izomzatának – olim­piai bajnok lett: győzött a helyből magas-, távol- és hármasugrásban is. 1900-ban, 1904-ben, a nem hivatalos 1906 játékokon és 1908-ban sikert sikerre halmozott, összesen tíz aranyérmet nyert. Helyből távolugrásban 1904-ben elért 347 centiméteres világrekordját évtizedekig nem tudták megdönteni.

A hős vesztes. Drámai pillanatokban bővelkedett a maratoni futás 1908-ban, Londonban. Dorande Pietri, a cingár, apró termetű, bajszos, kis fekete olasz fűszeressegéd érkezett be elsőnek a stadionba, de annyira kimerülten, hogy több ízben összeesett, és a cél előtt harminc méterrel már nem tudott felállni. Közben az amerikai Hayes is feltűnt a stadion bejáratában. A nézők nagy buzdítása közben honfitársai lábra segítették Pietrit, és végül a versenybíró, J. M. Andrews, valamint az ügyeletes orvos, dr. M. J. Bulger átvonszolták a célvonalon. Idegen segítség igénybevétele miatt az olasz futót diszkvalifikálták. Pietri történetéhez azonban hozzátartozik az is, hogy tulajdonképpen ez a kizárás hozta meg számára a világhírt. Kárpótlásként Alexandra királynétól díszes ezüstserleget kapott. Sir Canon Doyle, a Sherlock Holmes-regények szülőatyja felhívására a Daily Mail háromszáz fontot gyűjtött számára. Irving Berlin Dorando címmel slágert komponált róla, szülővárosában pedig fűszerüzletet nyithatott. Legendás futásának századik évfordulóján, 2008-ban ember nagyságú szobrot emeltek emlékére Capriban.

Falábú tornász. George Eyser 14 évesen vándorolt ki családjával Németországból Amerikába. Egy vonatbaleset következtében elvesztette bal lábát, amelyet aztán fából készülttel pótoltak. Ennek ellenére St. Louisban, a Concordia nevű klubban tornázni kezdett. A városban rendezték 1904-ben az olimpiát, amelyen elindult, s egyetlen nap alatt hat érmet, három aranyat, két ezüstöt és egy bronzot nyert.

Isten segítségével. Az 1908-as londoni olimpia a brit–amerikai rivalizálás jegyében zajlott. A 110 méteres gátfutás toronymagas amerikai esélyesével, Forrest Smithsonnal szemben azt a trükköt eszelték ki az angol rendezők, hogy a szám versenyét áthelyezték vasárnapra, gondolván, a tengerentúli atléta nem áll rajthoz, mert vallása tiltja a vasárnapi versenyzést. Nagyot tévedtek. Smithson indult, de tiltakozása jeléül kezében a Bibliát szorongatva futotta végig a távot. Így is világcsúccsal (15,0) nyerte az aranyat.

Úszó flimcsillag. Az amerikai Johnny Weissmüller, az úszósport kiemelkedő alakja öt olimpiai aranyat nyert. Ő volt az első egy percen belüli 100 méteres úszó. Visszavonulása után világhírű színész lett, Tarzanként dobogtatta meg a női szíveket. Weissmüller magyar állampolgárként született a Temesvár melletti Szabadfaluban, és szüleivel gyermekkorában vándorolt ki az Egyesült Államokba.

Nobel-díjas futó. Brit házi versenyt hozott 1920-ban a férfiak 1500 méteres síkfutása: az aranyérmet Albert Hill, az ezüstöt pedig Philipp Baker vehette át. Baker 1945-ben külügyi államminiszter, majd légügyi államtitkár, hosszú éveken át parlamenti képviselő volt. Philipp Noel-Baker néven 1959-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, ezzel is elismerve azokat az erőfeszítéseit, amelyeket a brit alsóház képviselőjeként a megbékélésért és az általános leszerelésért tett. Az olimpiai érmesek közül ő az egyetlen, aki kiérdemelte a Nobel-díjat.

Favágó Sztálin. A berlini olimpián, 1936-ban birkózásban a nehézsúlyú észt Kristjan Palusalu mindkét fogásban – szabad- és kötöttfogás – olim­piai bajnok lett, ami egyedülálló a játékok történetében. A berlini játékokon a győztesek az aranyérmen kívül egy cserépbe ültetett tölgyfacsemetét is kaptak. Palusalu két tölgyfacsemetét kapott, amelyet hazájában elültetett, és azok szép fákká nőttek. Amikor a Szovjetunió a Hitler–Sztálin-paktum következményeként megszállta Észtországot, Sztálin kivágatta Palusalu tölgyfáit, mert azok az észt nemzet szimbólumai voltak.

A Repülő hollandi. A berlini olimpián magasugrásban hatodik holland Fanny Blankers-Koent harmincévesen, kétgyerekes anyukaként, esélytelenül érkezett 1948-ban Londonba, ahol 100 és 200 méteren, 80 méter gáton és a holland staféta záróembereként a 4 x 100-as váltóban szerzett aranyérmet. A 4 x 100-on a negyedik helyen vette át a váltóbotot, ám csodás hajrája itt is aranyat ért. A versenyek után így nyilatkozott: „Semmi mást nem tettem, csak gyorsan futottam – nem értem, mire ez a nagy cécó.” A repülő hollandinak elnevezett atléta 21 világcsúcsot állított fel hat versenyszámban. Fannyt 1999-ben – nyolcvanöt éves korában – az évszázad atlétanőjének választották.

Életmentő úszó. A londoni Empire uszodában a 4 x 200 méteren ezüstérmes magyar váltó úszója, Szatmáry Elemér a medence széléről nézte a női 400 méteres gyorsúszás előfutamát. Azonnal észrevette, hogy az egyik úszónő hirtelen elsüllyedt. Fejessel beugrott a vízbe, és felhozta a medence aljáról az eszméletét vesztett dán Greta Andersent. Enélkül a 100 méteres gyorsúszás olimpiai bajnoknője valószínűleg megfulladt volna. A magyar versenyzők rögtön javasolták, hogy tegyenek ki táblát: „Vigyázat, mély víz! Csak úszóknak!”

Szerelmes bajnokok. Az olim­piai bajnok házaspárok egyik leghíresebbike a Zatopek házaspár. A Prágai Lokomotívnak becézett Emil Zatopek három olimpián indult, 1948-ban tízezer méteren első, ötezren második lett, 1952-ben három aranyat szerzett: öt- és tízezer méteren, valamint maratoni futásban nyert, 1956-ban maratoni futásban hatodik hellyel fejezte be olimpiai szereplését. Jellegzetes stílusa volt: kilógó nyelve, elcsigázott teste azt a benyomást keltette, hogy már ereje végén jár. Felesége, Dana Ingerová gerelyhajításban versenyzett: 1952-ben első, 1956-ban negyedik, 1960-ban második lett. Zatopek 1968-ban támogatta a prágai tavasz mozgalmát, s követelte, hogy a szovjetek menjenek haza. Emiatt az egykori katonatisztet segédmunkássá fokozták le, és a legendás sportolónak uránbányában kellett dolgoznia, jellemét azonban nem tudták megtörni.

Hercegek a dobogón. Két későbbi király nyert trónörökösként olim­piai bajnokságot. A norvég Olav herceg 1928-ban, az amszterdami játékokon vitorlázásban, a 6 méteres hajóosztályban szerzett aranyat. 1957-ben követte apját Norvégia trónján, és közkedvelt király hírében állt. A görög Konstantin herceg 1960-ban ugyancsak vitorlázásban, a sárkányhajó osztályban győzött. Uralkodása alatt (1964–1967) sok válság rázta meg Görögországot. A diktatórikus hajlamú királyt 1967 áprilisában az „ezredesek puccsa” fosztotta meg trónjától.

Félt a víztől. Michael Phelps a pekingi olimpián nyolc számban – öt egyéniben és három váltóban – állt rajthoz, és mind a nyolcban aranyérmes lett, s hét világcsúcsot is úszott. Ha a pekingi aranyesőt hozó szerepléséhez hozzáadjuk az Athénban nyert hat aranyát, akkor tizennégy aranyérmével Phelps az olimpiák történetének legeredményesebb sportolója. Pedig figyelemhiányos, hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedő kisfiú volt. Gyermekként pánikba esett, ha arcát víz érte. Ám egyedülálló édesanyja és két nővére szeretetteljes támogatásával legyőzte a betegséget. A sport sokat segített neki abban, hogy megtanuljon koncentrálni. Az úszás egyike volt azoknak a fontos dolgoknak, amelyek segítettek Phelpsnek, hogy úrrá legyen a betegségén. Először 11 évesen merészkedett a medencébe, mégis úszókirály lett belőle, aki újabb aranyakért küzd Londonban.

Egerszegi Krisztina ötöse

Az eddigi olimpiákon összesen 2577 magyar sportoló, 2003 férfi és 574 nő szerepelt. Tíz férfi és két női versenyzőnk egyaránt indult a nyári és a téli játékokon. A magyar sportolók eddig 160 olimpiai bajnoki címet, 142 ezüstérmet és 164 bronzérmet szereztek. Magyarország a nemzetek örök-éremtáblázatán a nyolcadik helyet foglalja el. Tíz éremmel a vívó Gerevich Aladár és a tornász Keleti Ágnes a legeredményesebb magyar versenyző. Sportolóink közül a legtöbb egyéni olimpiai bajnokságot – ötöt – az úszó Egerszegi Krisztina nyerte.

Palásthy Árpád Gábor- magyarhirlap.hu