Ma 2014. szeptember 01., hétfő, Egon, Egyed napja van. Holnap Dorina, Rebeka napja lesz.
FLAG
Vaja református egyháza
rejtőzködő magyarország
2012. 04. 25.
|
nagyobbbetú kisebbbetú Nyomtatás
Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közepén fekvő három és fél ezer lakosú Vaja a 41-es számú főút nyírségi szakaszáról a 49-es főútra letérve vagy vasúton közelíthető meg. Neve – Voya alakban – egy 1272 és 1290 között készült levélben szerepel. A helynév eredete vitatott. Többnyire magyar személynévnek tartják, Maksay Ferenc történész (1916–1984) véleménye szerint is az, ugyanakkor ő írja le, hogy Vaja „a Nyírség keleti peremén húzódó őrvonal települési rendszerébe tartozott, és lakói királyi jobbágyok, gyepűőrök voltak”. A településtől alig öt kilométerre találjuk a szintén Árpád-kori Őr falut, de mindettől még lehet szláv eredetű is a helynév, hiszen a szláv voja, voják szó jelentése katona, és a környéken bőven vannak szláv hely- és víznevek. Plébániájának patrocíniuma – Szent István és Szent Imre – szintén Vajának a korai őrvidékhez tartozására utal, a határvédő királyi katonák között mindig voltak idegenek: úzok, besenyők, oroszok stb.

A IV. (Kun) László király által 1272 után kibocsátott levél szerint egy örökös nélkül elhunyt nemes birtokát eladományozták, és ez ellen tiltakozik a többi vajai nemes. 1312-ben már a Vay család tulajdonaként szerepel a község, egy 1349. április 2-án kelt perirat pedig a birtok – possessio Waya – felosztásáról szól. 1370-ben Vay László váradi püspök javadalmai között találjuk Vaját. A család emelkedését mutatja, hogy Zsigmond király koronás főnemesi címert adományozott Vay Titusznak a vitézségéért, azonban nincs az a megrakott szénásszekér, amelyre még egy villával rá ne férne: 1412-ben a Vayak a szomszédos Papos falu földesura, Csernavodai (Csarodai) István jobbágyait áttelepítették a maguk földjére, hat évvel később pedig pallosjogot szereztek az uralkodótól.
Vaja gótikus templomának nagysága és minősége szintén a birtokos família hatalmát, anyagi erejét tükrözi. Először egy 1398. évi írás számol be – téves értelmezés szerint – „két”, azaz Szent István- és Szent Imre-egyházról (Szent Péter és Pál szintén egy titulusnak számít).

A templom átépítése ennél korábbi időszakban, az Anjou-házi uralkodók 1330 és 1380 közötti fénykorában történt. A XIII. századi eredetű parochiális templomot csaknem teljesen lebontották, a helyébe egységes terv szerint készült, egyforma széles hajójú és szentélyű, érett csúcsíves stílusú épület került. A templom egészében kemény mészhabarcsba rakott, vastag téglákból készült, csak az ablakok és a kapuzat íves-rézsűs bélleteit faragták kőből. A déli oldal egymás melletti, XIV. századi ablakai között a közelmúltban történt renováláskor előkerültek a román kori ablakok; a lépcsőzetes külső támpillérek pedig a gótikus boltozatnak az emléket őrzik, amelyet a XVIII. század végén cseréltek ki a fából készített sík mennyezetre.
A török háborúk idején sokat szenvedett északkeleti országrész népe az 1500-as évek végére tömegesen áttért a megreformált vallásra. Hogy ez pontosan mikor történt Vaján, nem tudjuk, egy 1609. június 3-án kelt okirat azonban erre vonatkozó utalásokat tartalmaz. Vajai Ferenc a leleszi (premontrei) konvent előtt mint hiteles helyen megjelenve ekkor zálogba adta két puszta telkét Vajai Mihálynak, arra való hivatkozással, hogy „a Vaján lévő, a maga és osztályos testvérei tulajdonát képező templomot, amely nemzetségének temetkezési helye, miután sok évvel ezelőtt elpusztult, és csaknem teljesen romokban hever, az elődök sírja iránti kegyeletből újból felépítette és helyreállította, és ezen munkálatok folytatásához még további pénzre volna szüksége”. A régi templom tehát a XVII. század elején már nem a katolikus egyházé volt.

A protestáns vajaiak már 1715-ben bővíteni akarták egyházukat, torony építését is tervezték, ám ezt a kiszállt építési bizottság nem támogatta. 1775-ben újra kérvényezték a császári helytartótanácsnál a templom megnagyobbítását, a költségeket ekkor a település földesura, Vay László ezredes vállalta magára. Egy évvel később az engedély birtokában Kriechbaum Ignác Szabolcs megyei mérnök elkészítette az épület ács- és kőművesmunkáinak költségvetését, az összeg 2142 forint huszonkét és fél krajcárt tett ki. A donátor váratlan halála miatt csak később, 1792-ben fejeződött be az építkezés, ekkorra készült el a huszonnyolc méter magas harangtorony, a hét méter széles, huszonegy méter hosszú gyülekezeti terem festett deszkamennyezete és a két oldalán lévő ácsolt fakarzat.
Amikor megújításának vége felé járva már a templom ünnepélyes átvételére készültek a hívek, 1791. július 26-án ezt üzente Vay László vajai udvarbírájának: „Írtam volt Hodászról a vajai Ref. Esperesnek, hogy a Templomjok felszentelése napja Szent István napján tartódnék…” A mecénás óbester azonban hirtelen meghalt, az új egyház birtokbavétele is csak később történhetett meg.

mno.hu - Ludwig Emil

Feltöltő: Flag

Értékelés: Átlag: 3   Szavazatok: 164   Helyezés: 4801


Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Ezt a cikket olvasta már?

Norvégmintás idiotizmus

2014.09.01. hétfő 09:26

2014.08.31. vasárnap 10:32

2014.08.31. vasárnap 10:30

2014.08.31. vasárnap 10:29
Éjszaka Erdélyben - Szabó Dezső
Könyv
Bolti ár: 2 890 Ft
Netes ár: 2 457 Ft
15% kedvezménnyel

Tisza István és kora - Pölöskei Ferenc
Könyv
Bolti ár: 3 990 Ft
Netes ár: 3 392 Ft
15% kedvezménnyel

A látványcivilizáció - Mario Vargas Llosa
Könyv
Bolti ár: 3 290 Ft
Netes ár: 2 797 Ft
15% kedvezménnyel

Nézd ki van itt - Timur Vermes
Könyv
Bolti ár: 3 990 Ft
Netes ár: 3 380 Ft
15% kedvezménnyel

Magyar legendárium - Tormay Cécile
Könyv
Bolti ár: 1 990 Ft
Netes ár: 1 692 Ft
15% kedvezménnyel

Flag Media Group
Hírlevél
Feliratkozom
Leiratkozom
Ezen a napon történt:
1267 - Mose ben Ramban rabbi (Nahmanidesz) megérkezett Jeruzsálembe, hogy megalapítsa a zsidó közösséget

1367 - V. Orbán pápa engedélyezte Nagy Lajos királynak tudományegyetem alapítását Pécsett. A levélben többek között ez áll: "Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék .".

1859 - üzembe helyezték az első Pullman típusú vasúti hálókocsit.

1872 - Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.

1880 - Életbe lép a magyar büntető törvénykönyvről szóló 1880. évi XXXVII. törvény

1881 - Megnyílt Budapesten az első polgári leánynevelő iskola, ami a budavári domonkos kolostor helyén épült (a mai Szilágyi Erzsébet Gimnázium elődje). Első vezetője Póra Ferenc volt.

1887 - Emile Berliner írásban benyújtotta szabadalmi kérvényét a "gramophone"-ra. Bár ő volt a szabadalmaztatója a berendezésnek, híressé Thomas Alva Edison lett miatta.

1914 - Szentpétervár nevét megváltoztatták Petrográdra.

1916 - Bulgária hadat üzent Romániának az I. világháborúban.

1920 - Budapest polgármesterévé választották Sipőcz Jenőt

1923 - A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázta meg Tokiót és Jokohamát, százezer ember halálát okozva.

1928 - Albánia királysággá alakult.

1930 - A nagy budapesti munkástüntetés. Tíz óra körül kezdett a tüntetés növekedni, dél körül már megközelítette a 150 ezret a tüntetésben résztvevők száma a Hősök terén, ahol már a lovas rendőrök várták őket. A tömeg utcaköveket dobott a rendőrökre, a Vajdahunyad váránál pedig lerángatták a rendőröket a lovakról. Nagy Károly rendőrfelügyelő a lovas rendőröknek tűzparancsot adott ki, akik a tömegbe lőttek. Többen megsebesültek, egy halott volt.

1939 - II. világháború kezdete: A náci Németország megtámadta Lengyelországot.

1941 - Kötelezővé tették Németországban a zsidóknak a sárga színű Dávid-csillag viselését.

1951 - Ben-Gurion, izraeli miniszterelnök aláírta a Moszad, az izraeli titkosszolgálat megalakításáról szóló rendeletet.

1961 - Az el nem kötelezett államok első találkozója. Belgrádban ül először tárgyalóasztalhoz 26 tömbön kívüli állam. (Afganisztán, Algéria, Burma, Ceylon, Ciprus, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guinea, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kongó, Kuba, Libanon, Mali, Marokkó, Nepál, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán és Tunézia.)

1961 - a Szovjetunió végett vetett az atombomba kísérletek tesztelésére adott moratóriumának Közép-Ázsiában, miután újrakezdte kísérleti robbántasait. A TASS csak szeptember 5-én jelentette be ezt a tényt. Ennek következtében az USA is újrakezdte kísérleti robbantásait szeptember 15-étől.

1962 - Nyugat-Iránban földrengés volt, több mint 10 ezren meghaltak.

1965 - Tibet autonóm státust kapott Kínán belül.

1971 - Katar deklarálta függetlenségét Nagy-Btitanniától.

1983 - a Koreai Légitársaság 007-es Boeing-747 járata, 400 km-re letért az útvonaláról, és a szovjet Szahalin-szigetek légtérbe repült. A szovjet légierő a gépet lelőtte, 269 ember halt meg, diplomáciai bonyodalom alakult ki az USA és a Szovjetunió között.

1985 - francia és amerikai tudósok megtalálták az 1912-ben elsüllyedt Titanicot Új-Foundlandnál.

1991 - Üzbegisztán kikiáltja függetlenségét.

2004 - Megkezdődött a beszláni tragédia. Terroristák megszállták a beszláni iskolát évnyitó napján, a túszaikat a tornaterembe terelték. A beszláni iskola elfoglalása, majd a túszok kiszabadítása több mint 330 halálos áldozatot követelt, többségük gyerek volt.

Líbia: A Nagy Al-Fatih Forradalom évfordulója

Szlovákia: az alkotmány ünnepe

Üzbegisztán: a függetlenség napja

A II. világháború emléknapja

Szavazás
Ön szerint ki legyen Budapest Főpolgármestere?
Tarlós István
Dr.Magyar György
Árok Kornél
Staudt Gábor
Falus Ferenc


Legfrissebb hozzászólások:
08.27. szerda 09:37

08.19. kedd 00:47

08.02. szombat 07:44

06.20. péntek 07:16

1.9833 másodperc | Online látogatók: 31