Ma 2014. július 23., szerda, Lenke napja van. Holnap Kincső, Kinga napja lesz.
FLAG
Fradi.hu
Horoszkóp
Kos Bika Ikrek Rák Oroszlán Szűz Mérleg Skorpió Nyilas Bak Vízöntő Halak
Demokrata
Felvidek
Hobbyradio
magyar
Regnum
Címerünk a magyar szürke
Püski-Masszi könyvesház
Althir

free speech
mti
Boldva Árpád-kori temploma
rejtőzködő magyarország
2011. 07. 23.
|
nagyobbbetú kisebbbetú Nyomtatás
Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Boldva két és fél ezer lakosú község Miskolc közelében, a Bódva mellett – a folyó és a helység neve közös gyökerű. A település régmúltjáról több forrásból is meríthetünk. Szerepel Anonymus krónikájában – „iuxta fl. Buldua” –; Árpád-kori okleveleit Györffy György dolgozta fel Borsod vármegye történeti adattárában. Eszerint a Bódva folyó partján Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostorról az első tudósítás 1203-ban történik, amikor az épületet tűzvész rongálta meg. Kegyuraságát IV. Béla király a Miskolc nembeli Fila prépostnak adományozta, de még 1249 előtt visszavette tőle birtokcsere fejében. A monostor távolabbi uradalmairól 1262-ből és 1270-ből van adatunk, a körülötte lévő helység pedig a szomszédos Ziliz falu 1267-re keltezett (hamis) határleírásából ismerhető meg.

 

A Szent János-egyház 1332-ben már a falu plébániájaként szerepel, papja az 1335-ig terjedő években átlag 12 garas pápai tizedet fizet. Ennél fontosabb, hogy Boldva vásáros község, ahol vármegyei törvényeket hoztak és hirdettek ki 1293-ban és 1322-ben. A sok zajos esemény közül kiemelkedik az 1285. évi újabb tatárbetörés, amelynek következtében a barátok elhagyták kolostorukat, és áttelepültek a somogyvári apátságba.
A megrongálódott szerzetesi templomot a XIII. század végén kijavították, attól fogva a faluközösség egyházául szolgál. A település – királyi birtokként – egészen 1387-ig a diósgyőri vár tartozéka volt, ekkor adta Zsigmond király Kazai Benedek fiainak. Boldva a Rátót nemzetségből származó Kazai és Feledi családok kezén maradt az 1400-as évek végéig, majd a Lorántffyak kiterjedt birtokainak részévé lett. A török időket súlyosan megszenvedő községbe korán megérkezett a reformáció: a templom 1552 és 1560 között került az ágostaiak kezére. 1598-ban már népes gyülekezete szerepel az egyház-látogatási jegyzőkönyvben. 1755-ben tűzvész pusztított a faluban, a templom ismét súlyosan megsérült. A fő- és mellékhajók falai meggyengültek, az északi tornyot vissza kellett bontani. Az épület elveszítette bazilikaszerkezetét, amelyet ugyan 1856-ban megpróbáltak helyreállítani, azonban az 1912. évi újabb renoválás megint elvett eredeti jellegéből és külleméből. Végül 1976 és 1982 között került sor az első tudományos igényű feltárására és műemléki helyreállítására.
A több nyáron át folytatott ásatás vezető régésze, Valter Ilona munkája nyomán kirajzolódott a Szent János-templom román kori alaprajza, rekonstruálhatóvá lett építésének története. A háromhajós, tizennyolc méter hosszú, tizennégy méter széles bazilika téglából készült. Homlokzatát függőleges szalagok, faltükrök, íves vakárkádok díszítik. A kétszeres szélességű főhajó félköríves szentélyapszisát úgynevezett lizénák tagolják. Kettős tornya – a XIII. században meglehetősen szokatlan megoldással – nem a nyugati homlokzat elé, hanem a mellékhajók keleti végébe került. Ez a „titka” a déli fal öles vastagságú tömegében elrejtett, a bejárat mögül induló lépcsőnek, amely a torony emeletén kialakított kegyúri karzatra vezet fel.
Boldva színes középkori históriájához tartozik egy igen fontos művelődéstörténeti emlékünk is. A Pray-kódex néven ismert XIII. század eleji nyelvemlékünk – más néven: Sacramentarium Boldvense – leírja a húsvéti énekes körmenetet, amely a szerzetesi templomból kiindulva az épület melletti Antiochiai Szent Margit-kápolnához vezet. Egy 1773-ban kelt levél szintén emleget egy „Metsetet vagy inkább Baptistériumot”, amelynek bontott tégláira igényt tartott a borsodsziráki plébános. Valter Ilona a templomtól néhány méterre délre megtalálta és feltárta annak a 12 méter átmérőjű, kör alaprajzú kápolnának az alapfalait, amely a bencés templommal egy időben, 1175 és 1180 között épülhetett.

Ludwig Emil, mno.hu

Feltöltő: Flag

Értékelés: Átlag: 2.5   Szavazatok: 316   Helyezés: 434


Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Ezt a cikket olvasta már?

Így mennek a Gauchók

A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény - Böjte Csaba
Könyv
Bolti ár: 2 990 Ft
Netes ár: 2 542 Ft
15% kedvezménnyel

Nimród gyűrűje - Gönczi Tamás
Könyv
Bolti ár: 7 990 Ft
Netes ár: 6 712 Ft
16% kedvezménnyel

Göröngyök az úton - B. Thúry Zsuzsanna
Könyv
Bolti ár: 2 500 Ft
Netes ár: 2 125 Ft
15% kedvezménnyel

Félni csak...kinek is lehet? - Bunyevácz Zsuzsa
Könyv
Bolti ár: 4 500 Ft
Netes ár: 3 600 Ft
20% kedvezménnyel

Nézd ki van itt - Timur Vermes
Könyv
Bolti ár: 3 990 Ft
Netes ár: 3 380 Ft
15% kedvezménnyel

Flag Media Group
Hírlevél
Feliratkozom
Leiratkozom
Ezen a napon történt:
1290 – Trónra lép III. András magyar király, az utolsó Árpád-házi uralkodó

1552 – A szentandrási csatában megsemmisül a Temesvárt megsegíteni szándékozó szegedi hajdúsereg.

1914 – Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához (ennek visszautasítása nyomán, július 28-án a Monarchia hadat üzen, megkezdődik az I. világháború.

1977 – Szomáli csapatok megtámadják az etiópiai Ogadent.

Szavazás
Hogy alakult az Ön rezsije az elmúlt 3 évben?
Csökkent
Növekedett
Maradt ugyanannyi


Legfrissebb hozzászólások:
06.20. péntek 07:16

05.30. péntek 21:43

05.20. kedd 12:17

05.11. vasárnap 11:53

1.1697 másodperc | Online látogatók: 18