- 0
A NATO-főtitkár ki akarja terjeszteni a szervezet “védelmi” tevékenységét a határain túlra is (DWN): viszik a magyar katonákat?
DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN
„Robbanóanyagot” tartalmaz az a beszéd, amelyet Jens _Stoltenberg NATO-főtitkár mondott el szerdán az amerikai fővárosban megtartott Atlanti Tanács ülésén a NATO helyzetéről. Az észak-atlanti szervezetnek azt a stratégiáját körvonalazta, melyről a júniusi NATO-csúcson döntenek majd. A szervezet feladatát Stoltenberg abban látja, hogy Európát és az USA-t a saját területén kívül is megvédje. A NATO kibővítése a helyi katonai egységek kiképzésével és támogatásával kell kezdődnie, mondta. Stoltenberg mintaként kifejezetten Afganisztánt említette. Itt a NATO-nak, idézi őt a német gazdasági-politikai portál, sikerült, hogy az afgán hadsereget ütőképes és technológiailag jól felszerelt egységként építse ki. Kijelentette azt is, hogy a NATO folytatja kelet-európai jelenléte felépítését Oroszországgal szemben. Ezért Kelet-Európában „főhadiszállások láncolatát” kell megteremteni. A jövőben a NATO-nak ezen kívül az Öböl (értsd: Perzsa-öböl) Együttműködési Tanácsával is kooperálnia kell és általában a NATO határokon kívül is aktívan kell színre lépnie. A Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező kihívások közvetlen veszélyt jelentenek a transzatlanti biztonságra, mondta. (Kedves városnaményi szülők, hallottátok?)
FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG
„Cameron részese volt apja postaláda cégében” címmel a vezető német lap így kezdi cikkét: „Öt nappal elhunyt apja postaláda cégének leleplezése után a brit miniszterelnök bevallotta, hogy abban 30 ezer font összegben részesedett, de azt még azelőtt eladta, hogy miniszterelnökké választották”.
Az ARD-Deutschlandtrend intézet felmérése szerint a megkérdezett németek 56 százaléka szerint az EU-török menekültmegállapodás rossz, mert nem hiszik, hogy az csökkenteni fogja a menekültek számát. A múlt hónapban ez az arány még csak 49 százalék volt, írja a balliberális német lap.
Az Európai Unió fokozza az Egyesült Államokra kifejtett nyomását annak érdekében, hogy további európai országokat vegyen fel azok listájára, amelyek polgárai vízummentesen utazhatnak át az Atlanti-óceánon és azzal fenyeget, hogy ellenkező esetben az amerikaiak csak vízummal léphetnek be az EU országaiba. Az Európai Bizottság kedden szándékozik tárgyalni erről, ha Washington nem hajlandó Bulgáriát, Horvátországot, Ciprust, Lengyelországot és Romániát hozzáadni a vízummentes országok listájához. Kanada esetében csak a románok és a bolgárok nem utazhatnak be vízummentesen. A vezető amerikai lap véleménye szerint, ha az Európai Bizottság úgy dönt, az amerikai állampolgároktól vízumot kér a beutazáshoz, az „csapást jelenthet a transz-atlanti kapcsolatokra éppen azelőtt, hogy Obama elnök Európába látogat, és ez bonyolíthat más területen folyó tárgyalásokat, beleértve a transz-atlanti szabadkereskedelmi tárgyalásokat.”
(A panamai offshore papírokban név szerint említett, de a nyugati sajtóban nem támadott neoliberális ) Mauricio Macri argentin elnök azzal a kihívással néz szembe, hogy argentinok milliói fordulnak ellene, miután kormánya áprilisban drasztikusan megemelte a földgáz, a víz és a tömegközlekedés árát, esetenként 300 százalékkal, írja a globális terjesztésű pénzügyi-politikai lap. Az argentin polgárok a peronista „populista” Christina Kirchner, Macri elődjének elnöksége idején hozzászoktak ahhoz, hogy a világ egyik legolcsóbb közmű díjait fizetik, miközben Kirchner az amerikai fedezeti alapokat (hedge fund) birtoklók csoportját „gazdasági terroristáknak” nevezte.
Emmanuel Macron pénzügyminiszter, a francia kabinet legújabb tagja szerdán politikai mozgalmat indított azért, hogy jövőbeni politikai pályáját egyengetni kezdje. (A francia sajtó az elmúlt két napban arról írt, hogy a 38 éves Macron a jövő évi elnökválasztáson indulni szeretne.) A mozgalom neve „Előre” („En Marche”). Tagjait (tagdíj nincs) arra kérte, hogy segítsék a francia gazdaság és társadalom „blokkolt állapotából” való kijutást, amely a mozgalom célja. Még az sem világos, hogy mozgalma baloldali-e. A 38 éves miniszter a konzervatívokat is meg akarja szólítani, noha – mondta szülővárosában, Amiensben tartott, a sajtó elől zárt, beosztottjaival tartott megbeszélésén – „szégyentelenül” baloldalinak érzi magát, írja az amerikai hírportál európai kiadása. Mozgalmába bármelyik párt tagja beléphet a Nemzeti Front kivételével. Hollande elnök áldását adta mozgalma megindítására, mondta a Politicónak egy elnöki tanácsadó.
A BBC vasárnap „titkos dokumentumról” jelentett, amely azt állította, hogy a szíriai alavita vezetők el akarják „határolni magukat” Basar Asszad elnöktől. Az orosz hírügynökségnek nyilatkozó Ahmed Bilal, az alaviták (az iszlám vallás síita ágának egyik alága) egyik vallási vezetője elmondta, a BBC hazudott és az álhír a Szíria elleni információs háború része. Az alaviták, hangsúlyozta a BBC, több mint négy évtizeden át a szíriai kormányt és annak biztonsági szolgálatait uralták. Az arab világ adói – beleértve a katari Al-Dzsazírát – ráugrottak a sztorira és terjesztették szerte az arab világban, a brit közszolgálati adóra hivatkozva.
Kiderült, hogy a globális felmelegedés okozta páratlan súlyosságú esőzések előrejelzése téves volt, állítja egy friss tanulmány, amely a Nature című vezető brit folyóiratban jelent meg. Az északi féltekén az elmúlt 1200 év esőzési adatainak vizsgálatakor kiderült, hogy drámaibb csapadékos-száraz időjárási szélsőségességek követték egymást a korábbi, hűvösebb évszázadokban, mielőtt az emberiség megkezdte volna a fosszilis üzemanyagok által okozott globális felmelegedést. A Nature azt írja, az igazság bonyolultabb lehet az eddig feltételezettnél.
