Bizonyos Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője nemrég a Román Nemzeti Bank sinaiai központjában járt „munkalátogatáson”, amit a pénzügyi tárca által is finanszírozott ebéd követett hagyományos romániai ételekkel és népzenével.

„Hogy jobban megértsük a román kultúrát” – indokolta a bukaresti sajtóban a nagy visszhangot keltő mulatságot Franks.

Az IMF amerikai tárgyalója gyorsan hozzátette, hogy mormon vallású, ezért nem dohányzik, s mellőzi a kávét meg az alkoholt, így tiszta a lelkiismerete a bulit illetően. Korábban a derék szakember lyukas talpú cipőjével hívta fel a román média figyelmét – az erősen megviselt lábbeliben Traian Basescu román államfővel tárgyalt egy újabb készenléti hitel feltételeiről. Vasárnap Franks úr sajtótájékoztatót tartott Bukarestben. Papírról tökéletes román kiejtéssel olvasta fel az IMF küldöttségének legfrissebb megállapításait Románia további sorsáról. Franks egyebek mellett korainak tartotta a bérek és a nyugdíjak emelését.

Tegnap reggel Emil Boc miniszterelnök, a jobbközép demokraták elnöke bejelentette lemondását. Régóta érett ez a lépés, hiszen az utóbbi években a kormánykoalíció meghatározó ereje a megszorítások miatt folyamatosan veszített népszerűségéből. Románia lakossága nagy árat fizetett a piaci elemzők és a valutaalap „mintagyereke” címért.

A világgazdasági válság 2009-ben gyűrűzött be keleti szomszédunkhoz, akkor Bukarest kénytelen volt külső segítséghez folyamodni, s a készenléti megállapodás által Románia húszmilliárd eurós hitelt kapott, amelyhez az IMF tizenhárom-, az Európai Unió öt-, míg a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egy-egy milliárd euróval járult hozzá. A valutaalap szigorú feltételeket szabott a kölcsön fejében, a közalkalmazottak fizetésének huszonöt százalékos csökkentése, az áfa öt százalékpontos emelése, a befagyasztott nyugdíjemelés, hetven kórház bezárása vagy öregotthonná alakítása, a vizitdíj bevezetése csak ízelítő a kíméletlen listáról. A kormány népszerűsége értelemszerűen zuhanni kezdett, a balliberális ellenzék támogatottsága viszont különösebb aktivitás nélkül erősödött, mára Emil Boc miniszterelnök és Traian Basescu államfő neve szitokszóvá vált a közvélemény számára. Tény, a hatalom nem akarta az IMF-re fogni a megszorításokat, hiszen igyekezett elkerülni, hogy bábkormánynak tűnjön. Pedig a fent említett Jeffrey Franks igazi kormányzóként irányította Romániát a nélkülözhetetlen hitelek fejében.

Nyilván most sokan párhuzamot keresnek, találnak Románia jelene és Magyarország közeljövője között, s máris a valutaalap okozta nagy elszegényedést, kilátástalanságot, az Orbán-kormány bukását vizionálják. Nekik érdemes megemlíteni, hogy Romániában a Boc-kabinet már megalakulásakor törékeny többséggel bírt, a miniszterelnök cseréje régóta várható lépés volt Basescu államfőtől. Utóbbi egyébként második mandátumát tölti, ami azt jelenti, hogy 2014-ben nem indul újra az elnökségért. Ennek tudatában Basescu gyakorlatilag minden népszerűtlen döntés bejelentését magára vállalta, így lenullázta ugyan politikai tőkéjét, de megtartotta a kormányalakításnál befolyásos pozícióját. Másrészt a kétségtelenül fájdalmas megszorítások nyomán most az IMF másfél-két százalékos előrejelzést adott ki Románia idei gazdasági növekedéséről, s továbbra sem zárja ki a GDP két százalék fölötti emelkedésének lehetőségét. Bukarest esetéből lehet tanulni, elrettentő példaként emlegetni azonban hiba lenne.

mno.hu - Pataky István