Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
153f59f71f17f92acdbe8adfd159f3f6.jpg

Antidogma - Amikor a gazda kémkedik a szolgái után

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Már régóta nyilvánvaló volt, hogy az amerikaiak a saját szekerüket tolják (és mindig is azt tolták), nem pedig az európaiakét, akiket nem egyenrangú szövetségeseknek, hanem zavaró konkurenseknek tekintenek, és leereszkedő megvetést tanúsítanak irántuk – sajnos teljes joggal.

Éppen ezért komolytalan úgy tenni, mintha csak most fedeztük volna fel, hogy az NSA, az Echelon-hálózat és más amerikai kémszolgálatok megfigyelték, lehallgatták és kikémlelték az Európai Uniót en bloc és az összes európai államot egyenként is. Ez benne van a dolgok természetében, és az ellenkezője lenne meglepő, vagy pedig az európai vezetők ostobasága minden ismert csúcsot megdönt.

Valójában az amerikai magatartás annak a közismert ténynek a hallgatólagos beismerése, hogy mindnyájan nyakig benne vagyunk egy globális konfliktusban, amely nem más, mint a harmadik világháború – jelenleg még csak a gazdaság frontján. Láthatóan az Európai Unió vezetői nem tudnak erről, vagy talán csak úgy tesznek, mintha nem tudnának róla. Ebben a gazdasági kötélhúzásban Európa egy könnyű ellenfél. Valóságos politikai struktúra, uniós rendőrség, közös hadsereg, hatékonyan szervezett és vezetett gazdasági erő híján az EU csak a tagállamok laza szövetsége, amelyek hiába adták át szuverenitásuk nagy részét egy brüsszeli hivatalnokklikknek, cserébe a mindenki által tapasztalt katasztrofális eredményeket kapták.

Ilyen körülmények között kész csoda lett volna, ha az amerikaiak nem használják ki ezt. De valami még ennél is súlyosabb. Egy lelkiismereti válsággal küszködő titkos ügynök őszinteségi rohama nélkül a naiv és impotens európaiak, ezek a „boldog felszarvazottak” sohasem értettek volna meg semmit, és maguktól sohasem fedezték volna fel, hogy angolszász „szövetségeseik” kémkednek utánuk, és ráadásul ilyen mélységben. Ennek kapcsán egy kettős igazság mindenképpen ide kívánkozik. Egyrészt, az amerikaiak mögött (vagy inkább fölött) egy globális polip, ti. a nemzetközi fináncoligarchia mozgatja a szálakat. Másrészt, az EU intézményeiben érvényesülő sokrétű cinkosság és nyilvánvaló korrupció nélkül az amerikai behatolás nem lett volna ilyen könnyű, sőt valószínűleg kudarcot vallott volna.

A zsarnokokat senki sem szereti. Legalábbis elvileg. Mert annak ellenére, hogy Washington lassan már hét évtizede tartja rettegésben európai vazallusait, azok egyfajta sajátos Stockholm-szindrómában szenvednek: gyűlölet helyett ugyanis mazochista vonzalmat éreznek kínzójuk iránt, és ez különösen igaz az európai vezetőkre. A brit miniszterelnök ugyan továbbra is szilárdan tartja Samu bácsi kedvenc lakájaként élvezett kivételezett státuszát, amelyre azonban a német kancellár és a francia elnök is erősen ácsingózik, amint azt a Snowden-ügyben tanúsított szánalmas (le)szereplésük is bizonyítja. Az Egyesült Államok ezúttal is az Európai Unióba telepített trójai falovát, az Egyesült Királyságot alkalmazta segéderőként arra az esetre, ha az NSA „nagy fülei” netán elmulasztottak volna valamit meghallani. Végül Snowden leleplezései nyomán világossá vált, hogy az Egyesült Államokkal szembeni teljes alávetettségük sem védte meg az európai vazallusállamokat uruk és parancsolójuk kémkedése ellen. Hiába harcolnak zsoldosként az amerikaiak háborúiban, legutóbb például Afganisztánban, ahol valójában semmi keresnivalójuk sincs, Washington azzal honorálja a szervilizmusukat, hogy kikémleli az állampolgáraik magánéletét is. Kit képvisel a Merkel-kormány, kérdezik önmaguktól a németek, bennünket vagy az USA-t? Miért hajbókol Merkel Washingtonnak? A következő kérdésük pedig már ez lesz: „Mit tudnak Washington kémei Merkelről?”

Jelenleg az egész világnak tudnia kell, hogy Washington nemcsak a jogra és a törvényességre fütyül, de teljesen ellenőrizhetetlen is, miközben valósággal tobzódik az arroganciában, az egész világ fölötti uralom rögeszméjétől ösztökélve. Annyira paranoiás, hogy még a saját állampolgáraiban sem bízik, az általa megvett európai bábkormányokról nem is beszélve. Mindeddig egyedül Amerika vetett be atomfegyvert, egy legyőzött ország ellen, amely már kész volt kapitulálni.

Manapság Washington őrültsége még veszélyesebb. Agytrösztjei és döntéshozó grémiumai tele vannak vérgőzös neokonzervatívokkal, mint amilyen a notórius cionista William Kristol, aki szerint „mire valók az atomfegyverek, ha nem használhatjuk őket”?
Eisenhower elnök (1953-61) emlékezetes leköszönő beszédében idejekorán figyelmeztette honfitársait, hogy mindenáron el kellene kerülni „egy hatalmas katonai-ipari gépezet lehetséges fogaskerekének a kényszerét, amely egy napon veszélybe sodorná a szabadságunkat”. John és Robert Kennedynek az életébe került, hogy nem gazsulált a „nem létező lobbinak”, az utódaik pedig jobbnak látták beállni a sorba. Aligha volt más választásuk. Az internet korszakában azonban egy maroknyi disszidens újból szembeszáll ezzel a sokformájú, ipari, katonai, financiális és numerikus Gólemmel, amely az egész emberiséget fenyegeti.

Időközben a szovjet ellenség helyébe az al-Kaida lépett, ha lehet, még kevésbé hihetően. A globális bürokrácia, ez az ezermilliárdokkal táplált telhetetlen polip azonban még többet követel. Amerika lelkét már rég megemésztette, és most az egész világra akarja kiterjeszteni totalitárius őrületét. Maguk a szociális hálózatok is óriási adatbankként szolgálnak a szupermátrix számára. Az emberiség majdnem totális kontroll alatt áll. Amiről a Stasi egykor csak álmodozott, azt az amerikai katonai-ipari komplexum mára megvalósította.

Az általános életszemléletté desztillált gyávaság és konformizmus idején már csak néhányan maradtak hátra az idealizmus gladiátoraiként, akik közül kiemelkedik két amerikai: Bradley Manning és Edward Snowden. Az előbbi egy kiskatona, akit hónapok óta teljes elszigeteltségben tartanak fogva az amerikai gulágon, és valószínűleg halálbüntetés vagy minimum életfogytiglani vár rá, mert a WikiLeaksnek dokumentumokat szivárogtatott ki a jenki szoldateszka iraki rémtetteiről. Az utóbbi egy volt titkos szolga, aki hetek óta a moszkvai repülőtéren dekkol egy befogadó országra vagy egy fatális „balesetre” várva, miután sebtében el kellett menekülnie a szülőhazájából, mert leleplezte a Gólem üzelmeit. Orwell forog a sírjában.

MD 2013. VII. 31. - Gazdag István

]]>www.antidogma.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (537) Rejtőzködő magyarország (168) Sport (729) Jobbegyenes (2778) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Politika (1582) Vetítő (30) Gazdaság (702) Emberi kapcsolatok (36) Belföld (10) Kultúra (6) Mondom a magamét (7501) Heti lámpás (310) Nézőpont (1) Történelem (17) Nagyvilág (1309) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Flag gondolja (36) Mozi világ (440) Tereb (146) Egészség (50) Életmód (1) Autómánia (61)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>