A telihold napja egy olyan alkalom, amikor sokkalta nyitottabbak vagyunk a spirituális dolgok befogadására. A telihold napja egy lehetőség, hogy hozzunk egy pozitív elhatározást, egy lehetőség, hogy a saját kezünkbe vegyük a sorsunkat...

A február hónapot mi magyarok régen jégbontó havának hívtuk, mely elnevezés a mostani állapotokat nézve szinte vicces... Mikor e sorokat írom éppen félméteres hótakaró alatt piheg az ország... Amikor szombaton elkezdődött a régóta nem látott havazás és a forgalom minimálisra csökkent, furcsa mód olyan hangulatom lett a majdnem kihalt városban, mint január 1-én, amikor reggel hatra járta dolgozni.

Milyen jó lenne arra gondolni, hogy a mindent elfedő hó az indulatokat is eltakarja... Amikor kissé szolidárisabbá válnak a emberek. A híradók mutatják a rendőröket, akik hajléktalanokat mentenek, időseket látogatnak. Milyen jó... S mennyire kár, hogy amikor nincs hó, elfelejtjük egymást...  Persze mindig van a megállóban egy nagyhangú ember, aki szidja a telet, a hiányos tömegközlekedést, majd a kormányt, a világot... mert a hiba mindig a másik készülékében van...
Eltelt egy hónap, s ahogy közeledünk a világ végéhez (2012. december
21 - vajon mikor kezd el a médiából igazán ömleni a celeb-jajongás, juj de izgi ez a világvége...) elgondolkodunk, vajon ha már valóban olyan kevés az időnk, jobban odafigyelünk magunkra és a környezetünkre? Környezet alatt értve a körülöttünk élőket és magát a végletekig elszennyezett világot.
Február, avagy Jégbontó havának a másik népi elnevezése: Böjtelő hava.

Mert igaz, benne járunk a farsangban, februárban azért elkezdődik a nagyböjti időszak...  A nagy vidámkodásból a magunkra találás ideje... De vajon van-e erőnk hozzá?
A februári telihold ünnepét a hinduk magh purnimának nevezik. Purnima napot jelent. Magh pedig azt, hogy erős... Egy kis alkalmi
nyelvészkedés: magh... mag...magyar... Mi lennénk a mag népe. Az erő népe?
Fel kellene már ébrednünk....

Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja