Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
A globalizált üdítő

A globalizált üdítő

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Paprika Fesztiválon (ilyen is van) voltunk Szegeden. Mert a paprika igazi Hungarikum.

Igaz, jó Mátyás királyunk még nem ismerhette a magyar nép oly kedves eledelét a paprikás krumplit, azon egyszerű oknál fogva, hogy akkoriban a paprika és a krumpli is csak Amerikában volt fellelhető.

De azóta eltelt félezer esztendő és a paprika összefonódott a magyar gasztonómiával.
 
Paprikából is sokan dicsérik a kalocsait, mások a szegedire esküsznek. A nagy múltú gyárban készülnek a finom őrlemények. (De az igazság teljes kibontásához hozzátartozik, előfordult pár éve némi elhajlás, amikor a kiváló minőségű szegedi paprikát némi marokkóival keverték. A marokkói meg az aflatoxin nevű anyagot tartalmazta, mely emberi fogyasztásra nem igazán alkalmas.)
 
Olyan ez, mint amikor elmegyünk a boltba (jellemzően valamely diszkontláncba, ahol csak elvétve akad magyar zöldség, vagy gyümölcs. Kellene fokhagyma, lehet is kapni szép csomagolásban (minek becsomagolni a fokhagymát????) három nagy fejet. Ránézek a címkére, látom, makói... A fokhagyma magyar őshazája... majd jobban megnézve, kiderül, a fokhagyma kínai, csak Makón csomagolták...
 
Szép új világ! Szóval, megérdemel Szeged egy paprikafesztivált.
 
A fesztiválon persze felvonulnak más élelmiszerek is, nem csak a paprika. Így megkóstolhattuk a Duna-Tisza köze gyümölcseiből készült, adalékanyagoktól mentes 100%-os gyümölcsleveket. A homoktövis-üdítő nagyon finom, ajánlom mindenkinek, bár három literért 2 ezer Ft kissé soknak tűnik.
 
E standnál vásároltunk egy fémdobozos üdítőt, mely zöldségléként volt hirdetve.
 
Ha eltekintünk (tulajdonképpen nem tekinthetünk el!) attól, hogy egy alumínium üdítősdoboz lebomlása 50 (!) esztendő, s abszolút egyszerhasználatos termékről van szó, amely előállításához harmincszor több energia kell, mint egy üvegére, melyet ráadásul legalább félszáz alkalommal után is lehet(ne) tölteni.
 
Maga a doboz tartalma tulajdonképpen nem is volt finom. Cékla, sárgarépa, víz , piros szőlőlé és még ki tudja miféle növények levét tartalmazta. Tartósítószer nem volt benne...
 
Tüzetesebben elolvasva a dobozt, láthattam, hogy az üdítő Szingapúrban (!) készült. Kezdtem megérteni, mi került a két decis italon 300 Ft-ba.
 
Globalizált világunkban megéri bárkinek is Dél-kelet Ázsiában legyártatni egy üdítőt drága és környezetszennyező alumínium dobozba tölteni, majd elszállítani a világ különböző tájaira. A vásárló még örülhet is, hogy a pénzéért „egészséges” termékhez jut, hiszen nincs benne cukor, tartósítószer.
 
Vajon nincs jó minőségű zöldség Magyarországon, hogy 10 ezer km-ről kelljen hozni egy üdítőt?
 
De tovább gondolva a termék útját, eszünkbe juthat, hogy Szingapúr egy városállam, ahol 4,7 millió ember él 692 km2 területen. Szingapúr a világ egyik leggazdagabb országa, de területe nem igazán van mezőgazdaságra. Vajon honnan kerülnek a dobozba a zöldségek, gyümölcsök?
 
A globalizáció „áldásaként” talán egyiptomi céklát, marokkói (aflatoxin?) paprikát, chilei szőlőt, kínai répát, magyar brokkolit préselnek ki egy malayziai üzemben, majd a sűrítményt szállítják el Szingapúrba, ahol vízzel hígítják, dobozokba töltik, csomagolják?
 
De az is lehet, hogy a gyártás egy szingapúri tulajdonú fülöp-szigeteki gyárban történik és a kész terméket szállítják Szingapúrba, ahol csomagolják, vagy csak felülcímkézik. A globalizációs, állítólag mindig racionális érdekek sokszor logikátlan lépések sorozatát generálják.
 
 
Persze mondhatnák, miért is károgunk? Hiszen így van munkája az egyiptomi, marokkói, chilei, kínai, magyar földművesnek, van munkája a szállítóknak, a gyártó és a csomagolóüzem munkásainak. Számtalan családot tart el az a kis doboz üdítő. Nem is beszélve magának a doboznak a gyártásáról, szállításáról. (Bányászat, szállítás, gyártás, szállítás.)
 
A dobozok egy része valóban a földbe kerül, mert a felelőtlen fogyasztók kidobják, de 50 év alatt lebomlik. S egy doboz szennyezése gyakorlatilag kimutathatatlan. S ha a tudatos vásárló szelektív gyűjtőbe kidobja az elhasznált dobozt, még a lelkiismeretét is megnyugtatja, jó helyre került a szemét, mely így hulladékká nemesül.
 
S lehet, az összegyűjtött hulladék ]]>http://allati.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=79853]]> újrafeldolgozásra Kínába kerül, vagy Afrika egyik nyomorgó külvárosába, vagy éppen az óceánba.
 
Globalizált világban élünk... Egy szép új világban...
 
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Nagyvilág (1309) Mozaik (83) Autómánia (61) Mondom a magamét (7501) Belföld (10) Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Titkok és talányok (12) Rejtőzködő magyarország (168) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (6) Politika (1582) Egészség (50) Történelem (17) Flag gondolja (36) Életmód (1) Tereb (146) Heti lámpás (310) Nézőpont (1) Gasztronómia (539) Gazdaság (702) Irodalmi kávéház (537) Vetítő (30) Jobbegyenes (2778) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>