- 0
Hosszú évek óta kallódik jól kivehető célcsoport, jól körvonalazott cél és jól látható stratégia nélkül a szocialista párt, de ennek vége. Az MSZP 6 évnyi bénult ellenzéki lét után rájött, hogy kiket képvisel, ha az egész országot már senki sem hiszi el nekik, az ország nagy részét birtokló, a „rendszerváltáson” átmentett komcsi oligarchiát pedig mégsem vállalhatják fel nyíltan.
Az MSZP a másik ember pártján áll, bizony. Nem, nem a keményen dolgozó másik kisember pártján, hanem csak így simán a másik ember pártján. Innen a jobboldalról is kénytelenek vagyunk elismerni, hogy ez a legjobb innováció, ami 2002 óta a pártból érkezik. Még úgy is, hogy a kivitelezés elég MSZP-s lett, és ezzel a baloldali szagú, kiüresített szolidaritás szöveggel legfeljebb piros szemű raszta hippiket lehet behülyíteni, akik két vidám cigi közötti üresjáratukban meg tudják látni életük küldetését néhány hajléktalan egyszeri megmosdatásában és bizalmaskodó vállon veregetésében.
Azzal fognak választást nyerni Baja Ferencék, ha felsöprik az aluljáró összehugyozott aszfaltjáról a másik ember kiborult ebédjét, és visszateszik az ételhordóba? És ezt így most hogy? Nem nekem kell megennem, a másik embernek meg jó lesz az? Vagy nem volt lenn 3 másodpercig, úgyhogy tiszta maradt?
Ne a másik ember! Ki lehet ő?
Talán még az MSZP sem fogta fel, mennyire beletrafált most. A párt önkéntelen kommunikációs reflexei még akkor is a felelősséget semmiért nem vállaló kádári prolit célozzák meg, amikor épp ellenkezőleg a felelősségvállalásról szeretne beszélni. Bajáék fognak a legjobban meglepődni, mennyire pontosan megtalálták a jövőbeli szavazójukat: a másik embert. Az MSZP a másik ember pártján áll, úgyhogy én nem szavazok rá, de a másik ember majd igen. Igen, igen!
A múltbeli kormánypárt bámulatos ügyességgel manőverezi be leendő szavazóit a rendes cigány mellé. Ahogy mindenki ismer egy rendes cigányt, éppen úgy fog mindenki ismerni egy MSZP-szavazót. Aki nem ő, hanem egy másik ember.
