2012. 02. 12.
(1)(1)(1)(2)(1)(1).jpg)
Krivadia Hunyadvármegye Hátszegvidékének keletdéli részében kis falu. Neve romai eredetét mutatja. A falutól keletre, külön vált mészkő-hegytetőn, sürün nőtt nyirfaerdő közepén áll e kétezredéves kerek bástya, mellynek átmérője négy öl s magossága csak öt öl; {...} - írja a
Vasárnapi Újság 1856. évi 2. száma
{...} a kőszikla, északi szélére ugy van épitve, hogy a beszakadt ablakajtón – más bejárása nem lévén – lábtón haladtak fel, honnan harmincz öl mélységben a Sztrigyet látja a régiségbuvár maga alatt lekigyózni.
A fal közé rakott kevés téglák két láb hosszak és másfél láb szélesek; vastagságok három hüvelyk; a vereslő mészanyag mintha téglaporral volt volna behintve. – Belseje szerint e bástya emeletes volt; földszint fölött három öl magosban volt az emelet boltíve, ma beszakadva.

– Négyszögü ablak lyukai fél láb szélesek s ugyan illy hosszak; a földszinti réslyukak csak négy hüvelyknyi átmérőjüek, áthatnak a falon s igen simán vakolvák. – A hegyet csak nem középen mint gyürü, a kőszikla és nyirfabokrok között, átöleli kereken egy sánczsor, mellyet ágyutelepek s katonaság számára a császáriak a volkányi szoroson Hátszegvidékére betörni szándékozott törökök megakadályoztatására ástak 1794-ben, mivel a várhely alatt elmenő ut a szembe fekvő meredek hegy közelsége által olly szoros, hogy az azon, vagy az alatta elmenni törekvő ellent feltartoztatni, bár milly népes légyen, elég félüteg ágyu, kivált hogy épen körül lévén szomszédolva meredek szirtekkel, itt más bejövő ut nincs. – És a törököket, az utolsó török háboru alkalmával, mégis épen itt bocsáták be…… A várhoz ut vezet fel a sánczig, melly ezzel egykoru, s csak ha ehhez ér a vizsgáló, láthatja a bástyát, mellyet elfed a nyirfaerdő és vadbokor. – Balon meredek kősziklák fehérelnek. – Véleményem e bástyáról a volt eleinte, hogy tán ez a romaiak egyik őrhelye volt, mellyben élesztett nagy tüz által tudatta egyik állomás a mással az ellen betörését, vagy más illy harczi és békés sürgetőit. Illy célra szánt bástyavár Erdélyben több van, de Neugebauer e bástyát épen görög münek lenni állitja, melly az általa, Görögországban jártakor látottakkal teljesen egyezik. – Igy e bástyát Lysimachus épitteté K. e. szinte 300 évvel midőn Dromikethasz dákkirály alatt Daciába betört, s e szerint ezen váracs 2000 év óta daczol az idővel.
Kenyérvizy.
mekoszk