2012. 02. 16.
Egy lakóházról szerettem volna fellelni képeket, de ahogy az lenni szokott nálam, teljesen más irányba térültem először, és ráakadtam egy építészeti tanulmányra, amiben érdekes információkat tudtam meg Dél-Buda XIX. század végi nem mindennapi látványosságáról.
A saját szavaimat nem éreztem ideillőnek, így a képek mellé korabeli cikkekből hoztam idézeteket, hogy megismerjétek a részleteket.

Utazás Konstantinápolyba néhány percz alatt. Május havában a főváros tíz kerületéhez csatlakozik egy új, a XI. kerület. Egy teljesen új város: »Konstantinápoly Budapesten«. A Dunagőzhajózási Társaság új menetrendjébe már beiktatta ezt az új kikötő helyet, módot adván, hogy a főváros bármely pontjáról a közönség néhány percz alatt Konstantinápolyba utazhassék. A »Konstantinápoly Budapesten« területén két helyen köt majd ki a hajó. Az egyik kikötő már teljesen kész, a másik közeledik a befejezéshez. Egy kikötő nem bírná meg a kitóduló sokaságot: hiszen a vállalat 3 külön hajója is igényel külön kikötőt. A közigazgatási hatóság a napokban tartott vizsgálatot a »Konstantinápoly Budapesten« területén. Megvizsgálta az új kábel-vezetéket, a mely a villamos világítást szolgáltatja s megtette a javaslatokat a közrend fenntartása érdekében. A hatóságok kiküldöttei elismeréssel nyilatkoztak a gondos építkezésről, az épületek díszéről, s köszönettel fogadták a »Konstantinápoly Budapesten« vállalat megbízottjának ama felvilágosítását, hogy a vállalat nagy súlyt helyez arra, hogy »Konstantinápoly Budapesten« a fővárosnak méltó nagyvárosi látványossága legyen, a hová üdülni, szórakozni jár a közönség. A főváros előkelő társadalmi köreiből alakul a bizottság is, mely az ünnepélyeket rendezi. Oly férfiak, a kiknek neve, biztosíték, hogy gondtalanul látogathat el a budapesti Konstantinápolyba mindenki családjával, hozzátartozóival együtt. A vállalat két lawn tennis pályát rendez, melyen a fiatal hölgyek, urak nyári játékaikat űzhetik; a csolnakázó versenyek egymást érik. Sadullah Léwy a hírneves török nagy vállalkozó, ki a török népéletet mutatja be, már megérkezett. Kint munkálkodik már Dr. Candiani is, a ki a velenczei üvegfestészet remekeit készíti a közönség szeme láttára díszes pavillonban. Az épületek - Hauszmann Sándor építész mesterművei - már tető alatt állanak, s nem telik bele két hét, hogy a budapesti Byzanz kapuja megnyílik a közönség előtt.
Fővárosi Lapok, 1896. április 26.

Budapest pompás, új látványossága „Konstantinápoly Budapesten” ma d.u. hat órakor nyílik meg a sajtó képviselőinek, holnap pünkösd vasárnapján pedig kolosszális tündéri pompájában, mesébe való fénnyel megnyílik a nagyközönség számára. Ennek a kitűnő helyen épült mulatóhelynek látni- és élvezni valóiból csak néhányat említünk.
A „Konstantinápoly Budapesten” területén felváltva a 27 tagból álló olasz szerenád-társaság és Dankó Pista hírneves magyar muzsikus énekes zenekara fogja gyönyörködtetni a látogatót. Ez a szerenád-társaság ugyanaz, mely Velencében a német császár előtt énekelt.
Nagyon szép lesz James Pani & Sous nagyszerű tüzijátéka, ugyanaz, melyet e pyrotechnikus a néhány év előtt volt kiállítás alkalmával a chicagóiak előtt produkált s mellyel jelenleg a koronázási ünnepségek alkalmával a moszkvaiakat gyönyörködteti.
Sadullah Levy bemutatja a szultán gyönyörű ezüst ágyát s látni lehet majd 83 eredeti török hajóssal a kalksokat (török gondolák). Török leányok csábos tarantellát járnak és mindezen látványosságok nagyszerű illuminácio mellett lesznek szemlélhetők, melyet 10.000 lámpa fénye szolgáltat.
Közlekedni e mulatóhelyre szárazon és vizen egyformán könnyen lehet. Szárazon: a Lánchídon és az összekötő hídon. Vizen: a Duna-gőzhajózási társaság valamennyi kikötőjéből fél óránkint Konstantinápolyba induló hajókon. A vállalat külön hajója 5 percenkint a Vámháztól. A vállalat vendéglői és kávéházai az igazgatóság felügyelete alatt állanak. - Belépő díj Konstantinápolyba rendes napokon 30 kr, tüzijátékos napon 40 kr.
A Konstantinápoly voltaképpen csak a jövő évre akart elkészülni, de mert általános volt az óhaj, hogy már a kiállítás évében is meg legyen a fővárosnak ez az egyik legszebb helyén fekvő mulatóhelye, határozta el a részvénytársaság, hogy ez évre felépíti azt. S bár nem egészen kész még Konstantinápoly, de - már gyönyörű fekvésénél fogva is - egyike legelső rendű kiránduló szép mulatóhelyeinknek. Holnap már a nagy közönség számára is megnyílik és este a világhírű chicagói pyrotechnikus gyönyörű tüzijátékában - mely egyébiránt más helyről nem lesz látható, csak a hely színéről - fog gyönyörködni Budapest.
Magyar Estilap, 1896. május 23.

Az ezredéves kiállítás alkalmából a fővárosban élénken föllendült vállalkozási szellem sok olyan nagyobb szabású mulatóhelyet hozott létre, a milyenek egy igazi nagy városban, hol a város nagysága mellett az idegenek forgalma is igen nagy - mint nálunk is az idén - újabban mindenfelé föltalálhatók. A fővárosnak egyik ilyen új szórakozó helyét, a budapesti «Konstantinápolyt» mutatjuk be ez alkalommal néhány képben.
A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasúti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal...
Vasárnapi Újság, 1896. 36. szám

Feljelentés Konstantinápoly ellen. A Lágymányoson épült Konstantinápoly igazgatósága ellen Vareille Teofil, az a bordeauxi franczia, ki a mulatóhely területén a «petit chevaux» játékot akarta meghonosítani ma bűnügyi feljelentést adott be.
Az igazgatóság és Vareille közt augusztus 1-én szerződés jött létre, még pedig akként, hogy az utóbbi öt évre, amennyire Konstantinápoly koncesszióval bírt, 150.000 frankot fizet. Ez a megállapodás természetesen csak akkor jött létre, mikor az igazgatóság biztosította a francziát, hogy a szerencsejáték ellen a hatóságoknak nem lesz kifogása. Ezt azzal tették előtte plauzibilissé, hogy az igazgatóság egyik tagja Pázmándy Dénes orsz. képviselő már ki is eszközölte a belügyminisztertől az engedélyt. Ily körülmények közt Vareille lefizetett a bérösszeg első részlete fejében 50.000 frankot egy váltóval, melyet az igazgatóság Bordeauxban, a budapesti kereskedelmi bank közvetítésével pénzzé tett. Alighogy ez megtörtént, Konstantinápoly területén megindult a petit-chevaux játék, de már másnap este Gyalokay rendőrtanácsos szétugrasztotta a bankot, mely egy nagy teremben ütötte fel tanyáját. Persze a játék megtiltása szembeállította egymással a vállalat igazgatóságát és Vareillt, a ki visszakövetelte az 50.000 frtját s egyéb károkat is számított fel. Az igazgatóság arra hivatkozott, hogy mindennek maga Vareille az oka, mert még nem lett volna szabad megkezdenie a játékot, hanem várhatott volna még két-három napig, a mikorra megkapták volna a miniszternek előbb csak szóban adott engedélyét írásban is. Végre is a felek kiegyeztek úgy, hogy Konstantinápoly igazgatósága fizet a francziának 30.000 frtot. És éppen ezen múlt, hogy a dolog büntető bíróság elé került. Az igazgatóság ugyanis nem fizetett, hanem csődbe ment, s most abban a nézetben van, hogy Vareille nem beszélhet csalásról már azért sem, mert a mikor a 30.000 frtban kiegyezett, hitelezővé vált s mint ilyen, követeléssel bír a csődtömeg ellen. Vareille panasza tekintetében a kir. ügyészség legközelebb terjeszt indítványt a törvényszék elé.
Fővárosi Lapok, október 18.

http://borokaotthon.blog.hu