Ma 2014. augusztus 23., szombat, Bence napja van. Holnap Bertalan napja lesz.
FLAG
Fradi.hu
Horoszkóp
Kos Bika Ikrek Rák Oroszlán Szűz Mérleg Skorpió Nyilas Bak Vízöntő Halak
Püski-Masszi könyvesház
Felvidek
magyar
Althir
Demokrata
Hobbyradio
Címerünk a magyar szürke
Regnum

free speech
mti
Klebelsberg, az új IV. Béla
magyar millenium
2012. 05. 10.
|
nagyobbbetú kisebbbetú Nyomtatás

A címben használt jelző csak egy volt a Klebelsberg Kuno személyére nézve kevésbé hízelgő jelzők közül, amelyeket a 20. század talán legnagyobb hatású kultúrpolitikusára aggattak korabeli kritikusai.

Volt ő nyugatot „majmoló”, az állástalan diplomások számarányát szándékosan növelő képviselő, idegen származása miatt nemzetietlen miniszter is. De tény: ő volt az is, aki megszervezte a mintegy ötezer népiskola építését, kiépítette a tanyai iskolák hálózatát, megreformálta a polgári iskolát és leányközépiskolát, lerakta a szegedi egyetem alapjait, létrehozta a Testnevelési Főiskolát, megépíttette a debreceni, pécsi, szegedi egyetemeket, Tihanyban Biológiai Kutatóintézetet nyitott, a tudósképzés korszerűsítése érdekében felállította a bécsi, berlini és római kultúrcentrumokban működő Collegium Hungaricumokat. Halálának 80. évfordulója előtt a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara konferenciával tisztelgett.

Klebelsberg: hosszú tervezés, lassú megtérülés

L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottság, s a Nemzeti Kulturális Alap elnöke bevezető előadásában kiemelte, hogy – bármennyire nehéz is ezt elismernie sokaknak – Klebelsberg Kunónak igenis nagyon időszerű a tevékenysége. A 20. század elején élt, nagy formátumú kultúrpolitikus szeme előtt két, egymással szorosan összefüggő dolog lebegett: a hosszú tervezés és lassú megtérülés. Klebelsberg úgy gondolta, hogy a rövid távú kultúrpolitika kudarcra van ítélve, azt inkább egyfajta „hosszútávú váltónak” fogta fel. A másik szempont a területre fordítandó megfelelő forrás biztosítása.

Ezzel szemben ma azt látjuk – figyelmeztetett L. Simon László –, hogy a rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt a lassú megtérülésnek nyoma sincs, ráadásul romlott a magyar kultúra költségvetési háttere. Magyarország ebből a szempontból azonban nem lóg ki a sorból, hiszen Közép-Európa több országában is 30-50 százalékos forráskivonással járt a kulturális területet illetően a válság, igaz, hazánkban például a Nemzeti Kulturális Alap bevétele 30 százalékkal nőtt 2010-ben. A parlamenti képviselő idézte Klebelsberg további gondolatait, amelyek szintén aktuálisak: a biztonság és a kiszámíthatóság, valamint az intézményi függetlenség állami garantálása. A politikának ezért muszáj önmagát korlátoznia, a Klebelsberg által is kiemelt, az akadémiára vonatkoztatott közadakozás pedig minden intézményre érvényes kell hogy legyen.

Romsics Ignác (Eszterházy Főiskola) előadásában Klebelsberg Kunó és Bethlen István pályáját idézte fel. Mint arra az MTA professzora rámutatott, a két, eltérő családi környezetből származó, különböző oktatásban részesülő politikus először 1919-ben került közel egymáshoz. Bethlen és Klebelsberg a konzervatív Nemzeti Egység Pártját együtt alakítják meg, s szoros politikai szövetségesek lesznek. Bethlen összesen négyszer alakított kormányt, s az összes, keze alatt megforduló számos miniszter közül vele, Klebelsberggel dolgozott a legtöbb ideig, aki mintegy tíz évig állt a kulturális tárca élén. Összességében elmondható, hogy Klebelsberg fenntartások nélkül támogatta Bethlen konszolidációs politikáját, a kormányfő pedig minden tekintetben magáévá tette a kultuszminiszter kultúrpolitikáját – emelte ki Romsics Ignác. A belső restrikció és az 1924-ben felvett népszövetségi kölcsönnek köszönhetően a költségvetés 1925-re helyreállt, ennélfogva a fél évtizeden át tartó fellendülés több fejlesztésre adott lehetőséget. A korszakban 300 ezer új lakóház épült, a 100 ezer jutó orvosok száma megkétszereződött.

A kultúrpolitikában 1925-ig csak szervezeti reformokra került sor, később Klebelsberg átfogó programot hirdetett. Fontos lépés volt a tudományos ösztöndíjak elindítása, a külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése. A középiskolai reform keretében a gimnáziumokat humán és reál részre bontották, aminek egyik előnye az volt, hogy a létező mindhárom típusból lehetett egyetemre jelentkezni. (Hóman Bálint 1934-ben vezette be az egységes középiskolát). A polgári iskolák száma előbb 253-ról 353-ra, majd 400-ra nőtt, s 3500 tantermet építettek. A korszakban a kultusztárca részesedése az állami költségvetés 9-10 százalékára kúszott fel, ennek fele a népiskolákra ment el. Intézkedéseiért azonban sokan támadták Bethlent, mondván Klebelsberg a „nyugatot majmolja”, növeli az állástalan diplomások számát, ráadásul „működése híján van minden nemzeti vonásnak”, de a szociáldemokraták például még több forrást akartak bevonni, míg a nemzetvédők a hadügyre fordították volna a kultúrára elkülönített pénzeket.

Tőkéczki László egyetemi docens, az ELTE tanszékvezetője előadásában elhangzott, hogy Klebelsberg több nagy elmétől, így Tisza István körétől és Korniss Gyulától is sokat tanult. Átfogó programját kultúrtopográfiai alapon alakította ki, amelyben benne foglaltatott a határon túli magyarság is, célja pedig az volt, hogy Magyarország kulturális versenyképessége növekedjen. (kultúrfölény elmélet) Klebelsberg sajátjává tette a – mai szóhasználattal élve – az emberi tőkébe való befektetés gondolatát. Úgy vélekedett, hogy a nevelést erősíteni kell az oktatáshoz képest a nemzeti egység és a belső társadalmi feszültségek csökkentése szempontjából, az ismeretközlést pedig az értékelvűségbe kell beágyazni. S mivel a kultúrpolitikus azt látta, hogy az állam maga mechanikus, az embereket csakis az egyház tudja a "lelküknél" megfogni, ezért azzal mindig együtt kell működni. Kornissra utalva a hierarchia fenntartása mellett érvelt, s hogy először az elit műveltségét kell megújítani, hogy abból politikai stabilitás legyen. A kultúrdiplomáciában hasznos fegyvert látott, aminek révén meg lehet győzni a nyugati hatalmakat abban, hogy a revízió igazságtalan volt – zárta okfejtését a történész.

 

Az idegen nevű gróf

Ujváry Gábor (Kodolányi János Főiskola) Klebelsberg és a kulturális külpolitika címmel tartotta meg előadását. A kultúrpolitika a szakpolitikák egyik legfiatalabb ága, hiszen Magyarországon csak 1848-49-ben, majd a kiegyezés után beszélhetünk róla. A kulturális külpolitika még ennél is fiatalabb, maga a fogalom éppen száz esztendős. Ennek egyik előzménye a peregrináció (vándordiákok külföldi egyetemekre járása), a másik pedig a külföldön megalakult magyar intézmények voltak: az első az 1579-ben született Pápai Német-Magyar kollégium, a második pedig az 1623-24-es bécsi Pázmáneum.

A trianoni békediktátummal létrejött szuverenitás egyik pozitívuma a kulturális külpolitika megteremtése volt. Klebelsberg programja a külpolitikában a klasszikus diplomáciánál nagyobb mozgásszabadságot biztosító kulturális külpolitika szerepének növelése volt. Kulturális külpolitika céljai pedig a külföldi magyar intézetek, tanszékek és lektorátusok hálózatának kialakítása-bővítése, állami ösztöndíjak beindítása stb. A kulturális külpolitika segítségével a revíziót lehetőleg békés eszközökkel kívánta elérni. A kultúrdiplomácia feladata a következő volt: a magyarságot minden vonatkozásban ismertté tenni, jóvátenni a múlt mulasztásait, a nemzetek versenyében minél előbbre vinni Magyarországot, a revízió ügyét előmozdítani.

Makkai Béla (Károli Gáspár Egyetem) Klebelsberg Kuno nemzetpolitikai koncepciójáról szólva kiemelte, hogy az „idegen nevű gróf” a szüntelen sértések következtében neveltetése során céltudatosan készült a nemzet szolgálatára. Egy interjúban arra kérdésre, hogy mit tehet az ember, ha Klebelsbergnek hívják, azt válaszolta: még többet dolgozni. Klebelsberg a dualizmus idején foglalkozott az általános szavazati jog megadásának lehetőségével, a társadalmi stabilitást leginkább veszélyeztető szociális problémákkal, illetve a még nem létező „nemzeti politikával”.

A politikus helytelenítette a nemzetiségek erőszakos asszimilációjának gyakorlatát. Az ezt ellensúlyozó eszközök egyfelől a demográfia kedvező alakítása, másrészt az „amerikás magyarok” visszavándorlási többlete volt, valamint a megfelelő telepítéspolitika gazdasági és kulturális eszközökkel. Klebelsberg a legnagyobb veszélyt az Alföld és Székelyföld szétszakításában látta. Mint azt Makkai Béla hangsúlyozta, Klebelsberg célja a magyarok erősítése volt, nem pedig a nemzetiségek gyengítése. Ezért nem csak szavakkal harcolt, 1904-1910 között ő volt a Horvát-Szlavónia magyar szórványtelepülései s a folyami hajósok és gyermekeik nemzeti, társadalmi és művelődési gondozására, gazdasági támogatására Széchenyi Béla gr. kezdeményezésére alakított JULIÁN Egyesület vezetője.

Kovács Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanársegédje a Napkelet című irodalmi újság köré csoportosult reformkonzervatív csoport (Tormay Cecil, Szekfű Gyula stb.) nemzetkoncepcióját mutatta be. Mint azt a kutató előadásában megjegyezte, a csoport nemzetkoncepcióját reformkori ihletettség jellemezte. A csoportnál Kossuth és Rákóczi háttérbe szorult, Széchenyi vált hivatkozási ponttá, Szent Istvánnal pedig a nyugati orientációt hirdették. Felismerték, hogy közelíteni kell egymáshoz a középosztályt és a paraszti rétegeket, mivel a két osztály vészesen elidegenedett egymástól – Klebelsberg egyenesen a parasztok kapcsán "lelki kivonulásról" beszélt.

Az egyik megoldás a különböző leszakadt társadalmi rétegek vagyoni megerősítése volt. Ennek elsődleges eszköze a földbirtokreform, illetve a népoktatás, természetesen a megfelelő nemzeti neveléssel. A reformkonzervatívok úgy vélekedtek, hogy a hazafias érzést nagyobb tömegekben kell megerősíteni. Klebelsberg Kuno továbbment, a magyarság megerősítését az ésszerű földbirtokpolitikával kapcsolta össze. Kérdés, hogy a nemzetkoncepció mennyire vált a Bethlen-féle konszolidáció részévé? Kovács Dávid szerint a vagyoni helyzet „abnormis” jellege megmaradt, de több kritikus a neonacionalista irányvonallal sem értett egyet. Klebelsberg szerint a nacionalizmus a népek önfenntartási ösztöne, amely mindig máshogy alakul, más tartalommal telitődik meg. A Habsburgok elleni harc ezt eltorzította, ezért két új feladat vált megvalósításra Trianon után: egy megfelelő szociálpolitika és a nemzetnevelő feladat, a nacionalizmus negatív karakterei nélkül.

mult-kor.hu

 

Feltöltő: Flag

Értékelés: Átlag: 3   Szavazatok: 211   Helyezés: 2623


Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Beavatás - Czakó Gábor
Könyv
Bolti ár: 2 520 Ft
Netes ár: 2 142 Ft
15% kedvezménnyel

A lovagkirály keresztje - Ősi János
Könyv
Bolti ár: 2 900 Ft
Netes ár: 2 465 Ft
15% kedvezménnyel

Devizában nyilvántartott végzet - Kovács Anita
Könyv
Bolti ár: 2 900 Ft
Netes ár: 2 399 Ft
17% kedvezménnyel

Elhallgatott gyalázat DVD - Skrabski Fruzsina
DVD
Bolti ár: 2 500 Ft
Netes ár: 2 125 Ft
15% kedvezménnyel

Piliscsillag Napcsillag - Gönczi Tamás
Könyv
Bolti ár: 7 990 Ft
Netes ár: 6 792 Ft
15% kedvezménnyel

Flag Media Group
Hírlevél
Feliratkozom
Leiratkozom
Ezen a napon történt:
1225 - III. Honorius pápa Ugrin kalocsai érsekhez intézett „Decretalis Intellecto” kezdetű bullájában szót emel az ellen, hogy Magyarországon a zsidók és a pogányok (vagyis izmaeliták) az 1217. évi toledói zsinat és az 1222-es Aranybulla ellenére hivatalokat viselhetnek.

1849 - Szemere Bertalan miniszterelnök többedmagával Orsovánál elássa a magyar koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát. Az osztrák császári hatóságok 1853. szeptember 8-án megtalálják, és Bécsbe, majd Budára szállítják e kincseket.

1875 - Istóczy Győző javaslatot nyújt be az országgyűléshez „A zsidó állam visszaállítása Palesztinában” cím alatt, amelyben többek között ez áll: „Ezernyolcszáz évvel ezelőtt feldult hazájából kiűzött zsidó népnek is végre igazság szolgáltassék, hogy annak hőn szeretett eredeti hazája: Palesztina, kellően megnagyobbítva a magas porta souverainitása alatt álló autonom tartományként, akár pedig önálló zsidó államként visszaállíttassék.”

1914 - A Japán Császárság hadat üzen az Egyesült Államoknak.

1936 - Madridban a megvadult csőcselék megrohamoza a Modelo börtönt és meglincseli az ott őrzött politikai foglyok többségét, köztük Fernando Primo de Rivera falangista vezetőt.

1938 - A bledi értekezleten a kisantant hatalmak elismerik a Magyarországnak a fegyverkezéshez fűződő jogát.

1939 - A Molotov-Ribbentrop paktum aláírása Moszkvában.

1939 - „Zavar bennünket a sajtónkban, a rádióban és a filmiparban tapasztalható zsidó befolyás mértéke. Ez nagyon komollyá válhat”, jelenti ki a világhírű amerikai pilóta, Charles Lindbergh a Wartime Journalban.

1950 - A köztársasági elnöki tisztségét felváltja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke elnevezés. Szakasits Árpád közjogi méltósága folyamatos.

1990 - Örményország és Türkmenisztán kiválnak a Szovjetunióból, és önálló, független államokká válnak.

1993. - Kecskemét főterén, világos nappal, egy cigányokból álló háromtagú társaság a facsemeték mellől kitépett karókkal agyonveri a 16 éves Kiss Norbertet. Azzal az indokkal, hogy "a sértett tettlegességben megnyilvánuló provokatív magatartása alappal váltott ki komoly felindulást a vádlottakból", a Legfelsőbb Bíróság 1995. január 26-án az I. fokú bíróság ítéletét jelentősen enyhítette. Az elkövető végül mindössze 3 és fél évet, az őt buzdító nő 1 évet, a harmadik vádlott 7 hónapot töltött fegyházban illetve börtönben. Kiss Norbert halálát a helyi Kanalas és Sztojka család tagjai okozták.

2003 - A Massachusetts állambeli Shirley börtönében egy börtöntársa meggyilkolja John Geoghan 68 éves volt papot, az előző évben kirobbant amerikai pedofilbotrány főszereplőjét, akit 2002 februárjában tíz éves börtönbüntetésre ítéltek pedofília miatt. Az egyházi elöljárói által 30 éven át fedezett és parókiáról parókiára menekített pap több mint 130 esetben molesztált szexuálisan gyermekeket. Pere alatt a katolikus egyház által éveken át eltűrt és elhallgatott szexuális visszaélélések és pedofil esetek százaira derült fény, aminek következtében a bostoni püspökség 2002. augusztus 8-án 55 millió dolláros kértérítés ajánlott fel a folyamatban levő 542 ügy sértettjeinek. A szövetségi állam igazságügyi minisztériuma szerint a bostoni püspökséget érintő szexuális molesztálásoknak több mint ezer gyermek esett áldozatául 60 év alatt 237 pap részéről. Az ügy nyilvánosságra kerülése óta több mint 300 pap kényszerült megválni hivatalától, köztük Bernard Law bostoni kardinális.

Szavazás
Ön elitéli Izrael gázai agresszióját?
Igen
Nem
Nem érdekel


Legfrissebb hozzászólások:
08.19. kedd 00:47

08.02. szombat 07:44

06.20. péntek 07:16

05.30. péntek 21:43

1.0367 másodperc | Online látogatók: 20