2012. 08. 01.

Idén már nyolcvankilenc éve,hogy a Párizs melletti Nagy-Trianon kastély tükörtermében az I.világ-háború győztes hatalmai eldöntötték az ezeréves Magyarország sorsát! Az 1920.június 4-én aláírt diktátum értelmében hazánk ősi földjének kétharmadát és lelkeinek is közel kétharmadát raboltákel!
A két háború közötti – átmenetileg eredményes – revíziós politika majd a szovjet megszállás alattiteljes némaság után 1990-től sajátos kettősség jött létre –e kérdésben. Hivatalosan nem követelhetünk vissza területeket ,de megemlékezéseket lehet tartani ország-,sőt világszerte.ápolhatjuk a hagyományainkat,emlékezhetünk,gyászolhatunk ki-ki habitusa,vérmérséklete vagy akár politikai pártállása szerint.

Azonban a gyakori – főleg június idusán tartott – visszaemlékezések sorából méltatlanul kimaradnak az akkor a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz csatolt ma az önálló Szlovéniához tartozó Mura-vidéki vagy más néven Muraközi magyarok! Most tehát az újabb évforduló felé közeledve essen végre róluk is szó!A XIV-XV.században a vidék jelentős fejlődésnek indult mely nagy részben a történelmi Zala-vármegye legjelentősebb főúri családjának az alsólindvai Bánffy családnak volt köszönhető akiknek Lendva(akkori nevén Alsólindva) vára volt a központjuk.A XVI.században a tágabb értelemben vett környéknek Nagykanizsa mellett Lendva volt a legjelentősebb városa majd az Osztrák-Magyar Monarchia idején a terület jelentős kereskedelmi tranzitszerepet töltött be Stájerország és az Alföld között így fejlődése töretlennek bizonyult. Az I.világháborút követően a lakosság többször is kinyilvánította,hogy Magyarországhoz kíván tartozni annak ellenére,hogy mintegy 92 ezer lakosából csak kb.25 ezer volt Magyar. 1919-ben itt szerveződött meg a Muravidéki vagy más néven Vendvidéki köztársaság,mely Kun Béláék véres terrorral fenntartott Tanácsköztársaságától szakadt el,igaz csak néhány napig állt fennt. Trianont követően 1921.szeptember 19-én érkezett meg Nagyszombatba az ún.határmegállapító bizottság melyet visszaemlékezések szerint mintegy 8-10 ezer ember fogadott magyar zászlókat lobogtatva,a magyar nemzeti himnuszt énekelve és követelték a terület visszacsatolását Magyarországhoz mondván,hogy ők Jugoszlávok semmiképpen sem akarnak lenni!
Az antant azonban minden követelést lesöpört,még a népszavazás sem valósulhatott meg sőt még a szavukat is megszegték, ugyanis megigérték,hogy a Mura-vidék északkeleti részét mintegy 210 négyzetkilómétert – ahol a lakosság kétharmada Magyar volt - visszacsatolnak az anyaországhoz és ez sem valósult meg. Ezt követően a Magyar értelmiség jelentős része elköltözött és a terület a jugoszláv uralom alatt gazdaságilag elsorvadt! Még egyszer Jugoszlávia 1941-es felbomlása után visszatért a térség Magyarországhoz,de ez az 1945-ig tartó rövid időszak már kevésnek bizonyult ahhoz ,hogy visszanyerje régi fényét!
Ezután a Titó féle Jugoszlávia uralma alatt kevés lehetőség adódott a felemelkedésre ma pedig a Terület Szlovénia része , a Magyarok aránya pedig a Muravidéken 7-8 százalék körülire csökkent. Egyetlen pozitívum;az Európai unióban szabadon átjárhatóak a határok így nem kell már útlevél,ha Muraszombatra vagy Lendvára akarunk utazni sőt még marcona szlovén határőr sem köszön ránk, hogy „Dobre gyeny”!
Juhász Attila
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja