|
Ma 2012. május 18., péntek, Alexandra, Erik napja van. Holnap Ivó, Milán napja lesz.
|
||||||||||||||||||||
Legfrissebb cikkek:
Tisza, Ady és a vérvörös csütörtök
Jelszó a BL-döntőre: „Most vagy soha”
Kubala László, a legnagyobb Barca-játékos
Vb-bronzérmes átlövőt igazolhat a Fradi
Jégkorong: jövőre ismét Budapesten lesz a divízió 1-es vb
Megsárgult lapok - Már nem hajt el a dísztribün előtt
A Finnugor vámpír
Elhunyt Donna Summer
Aki kávézik, tovább él?
Bogár László: Két választás Európában
Vörös festék
Lovas István: Murphy uniója
Fradista szemmel - Kassai - Fradi 1:1
Esterházy János, az embermentő
Huhogók, avagy a csőcselék lázadása 3.
Horoszkóp
|
magyar millenium
Előző oldal cikkei:
Következő oldal cikkei:
|
Hírlevél
Ezen a napon történt:
|
||||||||||||||||||














„Magyar az, akinek fáj Trianon.” Nem tudom, kitől származik ez a szállóige, de mindenképpen tudományosan pontos, lényegbelátó meghatározás. A sok igaz magyar író közül ezúttal kettőtől idézek.
Javaslatok feküsznek a csonkaország képviselőháza előtt (1). Az egyik március 15-ét akarja nemzeti ünneppé avatni, a másik Kossuth Lajos érdemeit van hivatva becikkelyezni. Március 15-ikét 1867 óta megülték az ifjúsági és társadalmi egyesületek.
A magyarok és a románok 22 évvel ezelőtt összecsaptak Marosvásárhelyen, de máig nincs válasz arra, mi volt az igazi oka a vérengzésnek. A Terror Háza és a Román Kulturális Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetéssel emlékeztek a halálos áldozatokkal járó fekete márciusra kedden este.
Kik talán kevésbé ismerik ezen egyik legnevezetesebb hazai intézetünket, szükségesnek tartjuk lapunk tisztelt olvasóival röviden megismertetni. - írja a Vasárnapi Újság 1856. évi, 8. száma.
Ötszázötvenöt éve, 1457. március 16-án háromszor sújtott le a bakó Budán, a Szent György téren felállított vérpadon. A kivégzésre ítélt áldozat a harmadik csapás után még élt és felegyenesedve kegyelemért kiáltott.
A tisztaság és a nemzeti egység csodája volt 1848. március tizenötödike.
Gyújtó hangú beszédek és versek, kiáltványok, plakátok – az 1848–49-es szabadságharc az írott és az elmondott szó diadala is volt. Kevesebb figyelem jut a névtelen szemtanúknak, hétköznapi hősöknek. A Néprajzi Múzeum jóvoltából bárki felidézheti az ő alakjukat is.
A szabadságért folytatott küzdelem ünnepe idén érezhetően új tartalommal kezd telítődni, amelynek lengyel vonatkozásai is vannak – túl az ünnepre érkező szimpatizánsok sokaságán.
