|
Ma 2013. május 25., szombat, Orbán napja van. Holnap Evelin, Fülöp napja lesz.
|
||||||||||||||||||||
Legfrissebb cikkek:
Magyarország 2120, avagy a magyar csoda
D.Tóth Kriszta - Ever after
Léon Degrelle: A Waffen SS története 1.
Én, a futballnáci
Bayer Zsolt: Odafönt
Fradista szemmel - A játék lényege
Giulio Meotti: Rotterdam, Eurábia fővárosa 2.
Ezt nézhetjük a héten - Heti mozibemutatók - 2013/21. hét
„Az antiorbánizmus vallás”
Giulio Meotti: Rotterdam, Eurábia fővárosa 1.
Tájba illeszkedő ipari bunker Franciaországból
A fekete ápoló és a német katona világháborús románca
Gordon, a libások pénzét te loptad el!
A Heysel Tragédia
Képzavarók - Mi van a Ludwig-hisztéria mögött?
Horoszkóp
|
magyar millenium
Előző oldal cikkei:
Következő oldal cikkei:
|
Hírlevél
Ezen a napon történt:
|
||||||||||||||||||









Bánffy Miklós gróf nemcsak politikusként jeleskedett: otthonosan mozgott a színház világában, drámát írt, rendezett, tervezett hozzá díszleteket és jelmezeket, kitűnően értett a zenéhez és más képző-művészetekhez, íróként pedig maradandót alkotott.
Még fent volt a nap, midőn Aggtelekre értünk, s igy még korán az üregbe menni; addig is a falu melletti tóban fürödtünk meg. Alkonyatkor, egy-két pohár szőllőviztől (mi az? talán bor? Szerk.) lelkesülten két vezető után elindultunk. - írja a Vasárnapi Újság 1855. évi, 52. száma.
Kizártnak tartja az MTI által megkeresett Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, hogy a közelmúltban előkerült Vérvád című festmény Munkácsy Mihály alkotása lenne.
Ady Endre 1912. március 5-én kezdeményezte a Martinovics Páholyba való felvételét. A kapott szívélyes ajánlásoknak köszönhetően fel is vették, de a páholy mindennapi életében nem vett részt. A páholy tekintélyét emelte az író tagsága.
Illés Pál (edvi) született jun. 29-én 1793: Győrmegyében, Rétiben, hol atyja: Ádám ágostai lelkész, és anyja: Stetner Zsuzsánna 30 évig laktak. - írja a Vasárnapi Újság 1856. évi, 48. száma.
Pusztulások és szenvedések után kikiáltottak egy hazug felszabadulást 1945. április 4-én. Igen, az én családomnak ideig-óráig felszabadulás volt valóban.
A zászló nem csak bot és vászon, írja Kosztolányi Dezső. A zászló „mindig beszél… Mindig önkívületben van az utca fölött, föllengő magasan, egész az égben, s hirdet valamit rajongva.”
A második világháború után a győztesek ígéretei ellenére nem a szabadság, a demokrácia és az igazság jutott a vesztesek osztályrészéül, hanem ezek szöges ellentéte. 




