|
Ma 2012. május 18., péntek, Alexandra, Erik napja van. Holnap Ivó, Milán napja lesz.
|
||||||||||||||||||||
 Legfrissebb cikkek:
Tisza, Ady és a vérvörös csütörtök
Vb-bronzérmes átlövőt igazolhat a Fradi
Jégkorong: jövőre ismét Budapesten lesz a divízió 1-es vb
Megsárgult lapok - Már nem hajt el a dísztribün előtt
A Finnugor vámpír
Elhunyt Donna Summer
Aki kávézik, tovább él?
Bogár László: Két választás Európában
Vörös festék
Lovas István: Murphy uniója
Fradista szemmel - Kassai - Fradi 1:1
Esterházy János, az embermentő
Huhogók, avagy a csőcselék lázadása 3.
Kitekintő - Hogyan működik a kreativitás?
Pestist vetett volna be Japán az USA ellen
Horoszkóp
                  |
irodalmi kávéház
Előző oldal cikkei:
Következő oldal cikkei:
|
  Hírlevél
Ezen a napon történt:
|
||||||||||||||||||
RSS
Nagyon élveztem a könyvet. Megszerettem a Czeisler családot és az évtizedeken át hozzájuk csapódó különböző szereplőket is. Nagyjából egy évszázadon átívelő, nagyon érdekes történelmi korrajzzal átitatott családregényt olvashattam.
Vigyázat, mert a fülszöveg olvasata után másra számíthat a kedves olvasó, aztán meg jól meglepődik. Ennek elkerülése végett ajánlom a "Különös hálával" című oldalacskát a könyv végén, amiből kiderül, milyen indíttatásból írta meg Goolrick ezt a könyvet.
.jpg?width=105&height=161&image=/userfiles/text/paris(1).jpg)
Xénia kénytelen volt elhagyni a cári Oroszországot, amikor kb. 16 éves volt. Hirtelen ő lett a családfenntartó, ő nevelte fel 5 évvel fiatalabb húgát és 15 évvel fiatalabb öccsét. Egy lelki támasza volt -Nyanyuska- , aki dadaként alkalmazásukban állt, követte őket feltétlen szeretetével.
A könyvre nagyon gyorsan felfigyeltem. Érdekel az üvegművesség, érdekel a második világháború, így érdekelt a könyv is. A muránói üvegműves lánya. Nagyon kecsegtető cím, de másra számítottam. Sajnos az eredeti cím lefordítva teljesen mást jelent véleményem szerint: Livia Grandi ou le souffle du destin .
A külföldi megjelenés idején elsősorban a borító miatt figyeltem fel rá és csak azután olvastam el a fülszöveget. Zombik! Na ne! A helyzet az, hogy nem igazán dob fel a téma. Ráadásul a leírás alapján igen erős a Falu utóérzetem támadt: elzárt falu, nem léphetnek az emberek az erdőbe, állandó őrség vigyázz a falulakók álmára stb…
Lehet-e egy gyermekkori tragédia árnyékában élni, úgy hogy az soha nem lett a szülők által kibeszélve, feldolgozva? Mit érezhet egy tízéves gyerek, akinek meghal a nővére, és ahelyett, hogy vigaszt, együttérzést, közös bánatot kapna a szüleitől, csak merev hallgatást, zárkózottságot és álságos beletörődést kap?
Kína legújabb kori történelmébe egy vécén ülve csöppenünk, és ugyanezen a színarany vécécsészén fejeződik is be Jü Hua lenyűgöző nagyregénye a kétarcú kommunizmusról. A főszereplő testvérpár élete röviddel a Mao-féle kulturális forradalom előtt veszi kezdetét és egészen Kína vagyonhalmozó jelenéig vezet.
A fantázia időnként úgy meglódul, hogy néhány levélből vagy egy-két marék régi fényképből kiindulva meglehetősen kerek történet formálódik. Hogy aztán annak végül mennyi köze van a valósághoz, az tulajdonképpen mellékes. Kitalálójának mindenesetre az az igazi.