Ma 2014. szeptember 16., kedd, Edit napja van. Holnap Zsófia napja lesz.
FLAG
Fradi.hu
Horoszkóp
Kos Bika Ikrek Rák Oroszlán Szűz Mérleg Skorpió Nyilas Bak Vízöntő Halak
Püski-Masszi könyvesház
Felvidek
Hobbyradio
Demokrata
magyar
Regnum
Althir
Címerünk a magyar szürke

free speech
mti
Egy döntés, amely megváltoztatta a világot - de Gaulle esete a dollárral
gazdaság
2012. 05. 09.
|
nagyobbbetú kisebbbetú Nyomtatás

Idén lesz negyvenegy éve, hogy 1971. augusztus 15-én szűnt meg az aranystandard, azaz a dollár aranyra válthatóságának lehetősége: ez a fejlemény alapozta meg azt a gazdasági válságot, amibe most a nyugati országok többsége került – írja Alekszej Mihajlov a gazeta.ru-n megjelent cikkében.

1965-ben Charles de Gaulle francia államfő amerikai tárgyalásain Lyndon B. Johnson elnökkel felajánlotta, hogy Franciaország 1,5 milliárd dollár értékben aranyat venne unciánként 35 dollárért. Johnsonnal közölték, hogy a dollárokkal megrakott francia hajó a new-yorki kikötőben várakozik, és egy hasonló rakományú francia repülőgép is landolt az USA-ban. Az üzlet akkor nem jött össze, válaszul de Gaulle kivonta a francia haderőt a NATO katonai irányítása alól és távozásra szólította fel a Franciaországban állomásozó idegen (amerikai) haderőt.

Bár de Gaulle aztán elérte célját, s Franciaországnak végül is sikerült 3 ezer tonna aranyat vásárolnia Amerikától, de Gaulle 1965-ben váratlanul nehezen aratott győzelmet az elnökválasztásokon a szocialista François Mitterandal szemben. 1968-ban Párizsban lázongások kezdődtek, de Gaulle kijelenti, hogy Franciaország a polgárháború küszöbére jutott. Vannak, akik a mai napig úgy vélik, a CIA keze állt az 1968-as párizsi megmozdulások mögött, aminek következtében de Gaulle végül 1969 tavaszán távozni kényszerült az államfői tisztségből.

Mondják, de Gaulle gondolkodására nagy hatással volt egy anekdota, miszerint egy árverésen egy Raffaello képért az arab olajat ajánl, az orosz aranyat, az amerikai elővesz 10 ezer dollár készpénzt és azzal fizet. Valójában ő csinálta a legjobb üzletet, hiszen az amerikai valójában 3 dollárért vette meg a képet, azért az összegért, amibe a 10 ezer dollárnyi papírpénz előállítása került. De Gaulle régimódi emberként az aranyban, és csakis az aranyban hitt, ezért is helyezte aranystandard alapúra a francia külkereskedelmet 1960-ban. Franciaország 5 milliárd dollárnyi hasznot kalapozott össze ebből, amit 1965-ben újabb porció aranyra kívánt váltani.

Akkor még létezett a bretton-woods-i valutarendszer (1944), ami szerint a világ összes valutája beváltható dollárra, a dollár pedig aranyra. A rendszert a szükség szülte: a második világháborús szövetségeseknek nem volt aranyuk, a világ összes aranytartalékának 70 %-a (nem számítva ide a Szovjetunió készleteit) az USA-ban gyűlt össze. Ennek oka kettős. Az egyik az 1933-as „nagy aranyrablás”: 1933. március 5-én a frissen hivatalba lépő Franklin D. Roosevelt amerikai elnök válságellenes intézkedéscsomagot jelentett be. Ennek részeként megszűnt az aranykereskedelem, minden polgár köteles volt beszolgáltatni a nála lévő aranyat, az arany rejtegetéséért 10 évi börtönt szabtak ki. Az állam régi áron, unciánként 20,67 dollárért vásárolta fel a lakosságtól az aranyat, majd ezt követően 35 dollárban szabta meg az arany árát. A másik forrás az európai arany volt, amit a hadakozó államok küldtek cserébe az amerikai iparcikkekért és élelmiszerért.

A dollár már ekkor világvalutává vált, a bretton-woodsi egyezmény csak szentesítette a tényeket.

A rendszerben azonban aknák voltak elhelyezve, melyek robbanása csak idő kérdése volt.

Robert Triffin közgazdász fogalmazta meg a Triffin-paradoxont, miszerint ahhoz, hogy egy idegen országnak megfelelő dollár álljon rendelkezésre, az Egyesült Államokban – mint a világvaluta kibocsátójában – szükségszerűen fizetési mérleghiányra van szükség, ami viszont csökkenti a dollárba vetett bizalmat.

Éppen ez történt az ’50-es és ’60-as években. Az arany ára meglódult, 1960-ra elérve a 40 dolláros szintet, válaszul az USA az arany eladásába kezdett. 1961-ben Londonban 8 állam központi bankjának részvételével megalakult a London Gold Pool, amely az arany szabad piacon való eladását bonyolította le.

De Gaulle azonban úgy döntött, nem fogja a francia arannyal támogatni a dollárt, ezért Párizs távozott a Gold Poolból, és arra törekedett, hogy Franciaországot mentessé tegye a dollárkereskedelemtől. De Gaulle lavinát indított el ezzel a döntésével: a következő a sorban a nyugatnémet gazdasági csoda megteremtője, Ludwig Erhard német kancellár volt, aki szintén nagy tételben kívánt volna aranyat vásárolni dollárért. Rövidesen hasonló igényt jelentett be Kanada, Japán, Nagy-Britannia is.

1949 és 1971 között az USA aranytartalékai drasztikusan lecsökkentek, 20 ezerről 8 ezer tonnára. A keynesiánus közgazdászok a dollár leértékelését és az arany árának növelését ajánlották, a republikánus Nixon elnök azonban inkább Milton Friedmanra, a monetarizmus atyjára hallgatott, és egyszerűen megszűntette az aranystandardot. Ez lényegében államcsődöt jelentett és Amerika kihátrálását a bretton-woodsi rendszerből.

De Gaulle dollár elleni támadása tehát nem sikerült, nem az arany lett a nemzetközi kereskedelem legfontosabb értékmérűje, hanem továbbra is a dollár maradt az elsődleges fizetőeszköz. Egyszerűen a dollár, mindenféle kötöttség nélkül. A pénz értékét mostantól az szabta meg, mennyit nyomtattak belőle, s mekkora volt a belé vetett bizalom.

Látszólag semmi nem változott a gazdasági életben 1971 után. Külsőleg semmi változás – a lényeg azonban tökéletesen más lett.

A valuták értékét egymáshoz való viszonyul szabja meg. A pénz abszolút relatívvá vált. De mi is történt a pénzzel az elmúlt negyven évben?

Először is inflálódott. Az 1971-es 1 dollár 2011-ben 5,57 dollárnak felel meg a fogyasztói piac árai szerint. A ’70-es években az energiárrobbanás miatt gyorsan nőttek az árak, és az arany értéke is (egy évtized alatt a hússzorosára). A ’80-as években sikerült megfékezni az inflációt, viszont megkezdődött a tőzsdei robbanás. A ’90-es évektől az ingatlan árrobbanás.

Az aranystandard hiányának eredményei tehát ilyeténképpen összegezhetők:

- a fogyasztói árak 5,5-szörösére növekedtek (1931 – 1971 között az infláció kétszer alacsonyabb volt)

- a tőzsdepiac tizennégyszeresére növekedett

- az ingatlanok ára tízszeresére nőtt

- az arany ára ötvenszeresére emelkedett

Az Egyesült Államokban forgalomban lévő készpénz mennyisége a tizenötszörösére nőtt.

 

Korábban úgy vélték, az infláció egyértelműen rossz, most viszont az inflációnak inkább a pozitív hatásait emelik ki.

Korábban úgy vélték, a kapitalizmus csak újabb és újabb piacok meghódításával éhet, most azt látjuk, a fejlett országok piacait kevésbé fejlett, saját valutájukat mesterségesen alacsonyan tartó országok árui töltik meg.

Régen azt gondolták, az államháztartás hiánya megengedhetetlen (kivéve a háborús időket), most úgy vélik, a 60-100 %-os államadósság megengedehető.

Ma már nem a legszegényebb országok a legaladósodottabbak, hanem a leggazdagabbak, az USA, Japán, az EU országai.

Ma a kevésbé fejlett országok rendelkeznek a legnagyobb aranytartalékokkal, a kevésbé fejlett országok képesek lendületes gazdasági növekedés felmutatására, a kevésbé fejlett országok, melyek korábban csak gyalogok voltak a két szuperhatalom sakktábláján, egyre nagyobb szerepet játszanak a világpolitikában, s az általuk kifejlesztett metódusok (terrorizmus) a fejlett országokat is elérte.

Ez is az aranystandard eltörlésének következménye, akárcsak a 2007-2008-ban kitört világgazdasági válság – állítja Alekszej Mihajlov.

 (Alekszej Mihajlov: Nyezamecsennaja revoljucia gyenyeg, gazeta.ru, 2011. 08. 15.)

http://oroszvilag.hu

Feltöltő: Flag

Értékelés: Átlag: 2.5   Szavazatok: 193   Helyezés: 3595


Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Az Annunakik titkos története - Michael Tellinger
Könyv
Bolti ár: 5 990 Ft
Netes ár: 5 092 Ft
15% kedvezménnyel

Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye - Ipolyi Arnold
Könyv
Bolti ár: 4 990 Ft
Netes ár: 4 242 Ft
15% kedvezménnyel

Angyalfütty CD + könyv - Berecz András
Könyv
Bolti ár: 4 200 Ft
Netes ár: 3 780 Ft
10% kedvezménnyel

Tayos 1. kötet
Könyv
Bolti ár: 4 600 Ft
Netes ár: 4 370 Ft
5% kedvezménnyel

Csík zenekar  + CD melléklettel - Süveges Gergő
Könyv
Bolti ár: 4 990 Ft
Netes ár: 4 235 Ft
15% kedvezménnyel

Flag Media Group
Hírlevél
Feliratkozom
Leiratkozom
Ezen a napon történt:
1180 - I. Ottó bajor herceg trónra lépése (1183-ig uralkodik), a Wittelsbachok uralmának kezdete Bajorországban.

1316 - I. Károly oltalomlevelet ad a Száva-réven közlekedő külföldi kereskedőknek.

1437 - A Fejér-Körös melletti Kápolnán tartott közgyűlésen kötnek véd- és dacszövetséget az erdélyi magyar nemesek, a székelyek és a szászok. A testvéri uniónak nevezett szövetséget 1438. február 2-án a tordai országgyűlésen újítják meg. Ez a három nemzet első uniója Erdélyben.

1477 - IV. Sixtus pápa nem ismeri el Ulászló cseh király beiktatását (Csehországot III. Frigyes német-római császár adta hűbérbe Ulászlónak).

1662 - Flamsteed az első csillagász, aki tudományos módszerekkel figyelt meg egy napfogyatkozást.

1840 - Zöld utat kap az O.K. kifejezés, amikor megalakul egy demokratikus politikai társaság, az O.K. Club. A világ második legtöbbször használt szava egyébként a klub elnöke, Martin Van Buren szülővárosának (Old Kinderhook) kezdőbetűiből alakul ki.

1847 - A Shakespeare Társaság megvásárolja a drámaíró szülőházát Stratford-upon-Avon-ben.

1848 - Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány.

1875 - Az Egyesült Államokban beindulnak az első postavonatok, melyek két nap alatt hordják szét a küldeményeket.

1906 - Roald Amudsen felfedezi a Déli-sarkot.

1908 - William Crapo "Billy" Durant megalapította a General Motorst.

1915 - Amerikai tengerészgyalogosok elfoglalják Haiti szigetét.

1920 - Enrico Caruso operaénekes utolsó felvétele elkészül a Victor Records-nál.

1923 - Az erdélyi magyar egyházak tiltakoznak a romániai magyarellenes iskolapolitika ellen.

1963 - Maláj szövetségi állam alakul Malaysia néven, amelyhez csatlakozik Észak-Borneó, Sarawak, Szingapúr és a Maláj Szövetség déli része, a volt Penang és Malakka tartomány. Malaysia 17-én megszakítja kapcsolatait Indonéziával.

1965 - Duke Ellington első koncertjét adja a The Grace Cathedral-ban, San Francisco-ban.

1966 - Megnyílik a New York-i Metropolitan Operaház a Lincoln Centerben.

1970 - Polgárháború robban ki Jordániában az Izraelből erőszakkal elűzött palesztinok, és II. Husszein király hadserege között.

1972 - Vádat emelnek a Fehér Ház két munkatársa ellen a Watergate-betörés miatt. Alig két hónap múlva Richard Nixont újra elnökké választják.

1976 - Az amerikai Ford-gyárban 170 000 munkás lép sztrájkba.

1977 - A magyar és a csehszlovák kormányfő szerződést ír alá a bős- nagymarosi vízlépcsőről.

1978 - Budapesten üzembe helyezik az automata levélirányító gépsort.

1982 - Az izraeli hadsereggel együttműködő jobboldali libanoni milicisták "palesztin gerillák felkutatásának" ürügyén behatolnak a Libanonon területén fekvő szabrai és satilai palesztin menekülttáborokba, és ott asszonyok, gyerekek, öregek között szörnyű vérengzést rendeztek. A mészárlást tétlenül szemléli a jelenlévő Ariel Sharon izraeli parancsnok, későbbi miniszterelnök.

1983 - Leváltják Kulin Ferencet, a Mozgó Világ c. folyóirat főszerkesztőjét. Rövidesen aláírásgyűjtés kezdődik az egyetemeken és értelmiségi körökben a döntés elleni tiltakozásul. Az Élet és Irodalom hasábjain Hajdú János újságíró élesen támadja Csoóri Sándort, Duray Miklós New Yorkban megjelent, Kutyaszorítóban című könyvéhez írt előszava miatt. Ezt követően Csoóri hosszú ideig nem publikálhat.

1988 - Megalakul a Recski Szövetség, a volt munkatábor rabjainak érdekvédelmi szervezete.

1988 - Az Országos Széchényi Könyvtárban feloldják a tilalmat több mint 5000 olyan könyvre, amelyet korábban ellenséges irodalomnak nyilvánítottak, és elzártak a nagyközönség elől.

1989 - Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek ideiglenes elnöke Pozsgay Imre.

1991 - Az Egyesült Államokban megkezdődik Manuel Noriega, volt nicaraguai elnök pere, akinek hatalmát amerikai katonai intervenció döntötte meg.

1992 - Bemutatják a Nyomorultak című musicalt Madridban.

1992 - Pozsonyban a Slovan Bratislava elleni mérkőzésen a Fradi kemény magjára bottal felfegyverzett, álarcot viselő kommandósok támadnak. Egyes politikai vélemények szerint a durva hatósági fellépés célja: burkolt figyelmeztetés a szlovákiai magyar kisebbség irányában.

1992 - Az Európai Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Európa-Megállapodást (társulási szerződést), s azok parlamenti ratifikálását ajánlja az EK tagországainak.

1994 - Két asztronautika asztronauta a Discoveryt elhagyva kötelék nélküli sétát tesz a Hold felszínén, 10 év után újra.

1996 - Aláírják Temesváron a román-magyar alapszerzôdést.

Az Ózon Világnapja

A hangzáskultúra napja

1810-ben kikiáltják Mexikó függetlenségét

Szavazás
Ön elitéli Izrael gázai agresszióját?
Igen
Nem
Nem érdekel


Legfrissebb hozzászólások:
09.15. hétfő 13:11

09.05. péntek 15:45

09.05. péntek 15:34

08.27. szerda 09:37

1.3952 másodperc | Online látogatók: 27