Ma 2014. szeptember 01., hétfő, Egon, Egyed napja van. Holnap Dorina, Rebeka napja lesz.
FLAG
Kairosz Kiado
Horoszkóp
Kos Bika Ikrek Rák Oroszlán Szűz Mérleg Skorpió Nyilas Bak Vízöntő Halak
Regnum
Címerünk a magyar szürke
Demokrata
Hobbyradio
Althir
magyar
Felvidek
Püski-Masszi könyvesház

free speech
mti
Egy döntés, amely megváltoztatta a világot - de Gaulle esete a dollárral
gazdaság
2012. 05. 09.
|
nagyobbbetú kisebbbetú Nyomtatás

Idén lesz negyvenegy éve, hogy 1971. augusztus 15-én szűnt meg az aranystandard, azaz a dollár aranyra válthatóságának lehetősége: ez a fejlemény alapozta meg azt a gazdasági válságot, amibe most a nyugati országok többsége került – írja Alekszej Mihajlov a gazeta.ru-n megjelent cikkében.

1965-ben Charles de Gaulle francia államfő amerikai tárgyalásain Lyndon B. Johnson elnökkel felajánlotta, hogy Franciaország 1,5 milliárd dollár értékben aranyat venne unciánként 35 dollárért. Johnsonnal közölték, hogy a dollárokkal megrakott francia hajó a new-yorki kikötőben várakozik, és egy hasonló rakományú francia repülőgép is landolt az USA-ban. Az üzlet akkor nem jött össze, válaszul de Gaulle kivonta a francia haderőt a NATO katonai irányítása alól és távozásra szólította fel a Franciaországban állomásozó idegen (amerikai) haderőt.

Bár de Gaulle aztán elérte célját, s Franciaországnak végül is sikerült 3 ezer tonna aranyat vásárolnia Amerikától, de Gaulle 1965-ben váratlanul nehezen aratott győzelmet az elnökválasztásokon a szocialista François Mitterandal szemben. 1968-ban Párizsban lázongások kezdődtek, de Gaulle kijelenti, hogy Franciaország a polgárháború küszöbére jutott. Vannak, akik a mai napig úgy vélik, a CIA keze állt az 1968-as párizsi megmozdulások mögött, aminek következtében de Gaulle végül 1969 tavaszán távozni kényszerült az államfői tisztségből.

Mondják, de Gaulle gondolkodására nagy hatással volt egy anekdota, miszerint egy árverésen egy Raffaello képért az arab olajat ajánl, az orosz aranyat, az amerikai elővesz 10 ezer dollár készpénzt és azzal fizet. Valójában ő csinálta a legjobb üzletet, hiszen az amerikai valójában 3 dollárért vette meg a képet, azért az összegért, amibe a 10 ezer dollárnyi papírpénz előállítása került. De Gaulle régimódi emberként az aranyban, és csakis az aranyban hitt, ezért is helyezte aranystandard alapúra a francia külkereskedelmet 1960-ban. Franciaország 5 milliárd dollárnyi hasznot kalapozott össze ebből, amit 1965-ben újabb porció aranyra kívánt váltani.

Akkor még létezett a bretton-woods-i valutarendszer (1944), ami szerint a világ összes valutája beváltható dollárra, a dollár pedig aranyra. A rendszert a szükség szülte: a második világháborús szövetségeseknek nem volt aranyuk, a világ összes aranytartalékának 70 %-a (nem számítva ide a Szovjetunió készleteit) az USA-ban gyűlt össze. Ennek oka kettős. Az egyik az 1933-as „nagy aranyrablás”: 1933. március 5-én a frissen hivatalba lépő Franklin D. Roosevelt amerikai elnök válságellenes intézkedéscsomagot jelentett be. Ennek részeként megszűnt az aranykereskedelem, minden polgár köteles volt beszolgáltatni a nála lévő aranyat, az arany rejtegetéséért 10 évi börtönt szabtak ki. Az állam régi áron, unciánként 20,67 dollárért vásárolta fel a lakosságtól az aranyat, majd ezt követően 35 dollárban szabta meg az arany árát. A másik forrás az európai arany volt, amit a hadakozó államok küldtek cserébe az amerikai iparcikkekért és élelmiszerért.

A dollár már ekkor világvalutává vált, a bretton-woodsi egyezmény csak szentesítette a tényeket.

A rendszerben azonban aknák voltak elhelyezve, melyek robbanása csak idő kérdése volt.

Robert Triffin közgazdász fogalmazta meg a Triffin-paradoxont, miszerint ahhoz, hogy egy idegen országnak megfelelő dollár álljon rendelkezésre, az Egyesült Államokban – mint a világvaluta kibocsátójában – szükségszerűen fizetési mérleghiányra van szükség, ami viszont csökkenti a dollárba vetett bizalmat.

Éppen ez történt az ’50-es és ’60-as években. Az arany ára meglódult, 1960-ra elérve a 40 dolláros szintet, válaszul az USA az arany eladásába kezdett. 1961-ben Londonban 8 állam központi bankjának részvételével megalakult a London Gold Pool, amely az arany szabad piacon való eladását bonyolította le.

De Gaulle azonban úgy döntött, nem fogja a francia arannyal támogatni a dollárt, ezért Párizs távozott a Gold Poolból, és arra törekedett, hogy Franciaországot mentessé tegye a dollárkereskedelemtől. De Gaulle lavinát indított el ezzel a döntésével: a következő a sorban a nyugatnémet gazdasági csoda megteremtője, Ludwig Erhard német kancellár volt, aki szintén nagy tételben kívánt volna aranyat vásárolni dollárért. Rövidesen hasonló igényt jelentett be Kanada, Japán, Nagy-Britannia is.

1949 és 1971 között az USA aranytartalékai drasztikusan lecsökkentek, 20 ezerről 8 ezer tonnára. A keynesiánus közgazdászok a dollár leértékelését és az arany árának növelését ajánlották, a republikánus Nixon elnök azonban inkább Milton Friedmanra, a monetarizmus atyjára hallgatott, és egyszerűen megszűntette az aranystandardot. Ez lényegében államcsődöt jelentett és Amerika kihátrálását a bretton-woodsi rendszerből.

De Gaulle dollár elleni támadása tehát nem sikerült, nem az arany lett a nemzetközi kereskedelem legfontosabb értékmérűje, hanem továbbra is a dollár maradt az elsődleges fizetőeszköz. Egyszerűen a dollár, mindenféle kötöttség nélkül. A pénz értékét mostantól az szabta meg, mennyit nyomtattak belőle, s mekkora volt a belé vetett bizalom.

Látszólag semmi nem változott a gazdasági életben 1971 után. Külsőleg semmi változás – a lényeg azonban tökéletesen más lett.

A valuták értékét egymáshoz való viszonyul szabja meg. A pénz abszolút relatívvá vált. De mi is történt a pénzzel az elmúlt negyven évben?

Először is inflálódott. Az 1971-es 1 dollár 2011-ben 5,57 dollárnak felel meg a fogyasztói piac árai szerint. A ’70-es években az energiárrobbanás miatt gyorsan nőttek az árak, és az arany értéke is (egy évtized alatt a hússzorosára). A ’80-as években sikerült megfékezni az inflációt, viszont megkezdődött a tőzsdei robbanás. A ’90-es évektől az ingatlan árrobbanás.

Az aranystandard hiányának eredményei tehát ilyeténképpen összegezhetők:

- a fogyasztói árak 5,5-szörösére növekedtek (1931 – 1971 között az infláció kétszer alacsonyabb volt)

- a tőzsdepiac tizennégyszeresére növekedett

- az ingatlanok ára tízszeresére nőtt

- az arany ára ötvenszeresére emelkedett

Az Egyesült Államokban forgalomban lévő készpénz mennyisége a tizenötszörösére nőtt.

 

Korábban úgy vélték, az infláció egyértelműen rossz, most viszont az inflációnak inkább a pozitív hatásait emelik ki.

Korábban úgy vélték, a kapitalizmus csak újabb és újabb piacok meghódításával éhet, most azt látjuk, a fejlett országok piacait kevésbé fejlett, saját valutájukat mesterségesen alacsonyan tartó országok árui töltik meg.

Régen azt gondolták, az államháztartás hiánya megengedhetetlen (kivéve a háborús időket), most úgy vélik, a 60-100 %-os államadósság megengedehető.

Ma már nem a legszegényebb országok a legaladósodottabbak, hanem a leggazdagabbak, az USA, Japán, az EU országai.

Ma a kevésbé fejlett országok rendelkeznek a legnagyobb aranytartalékokkal, a kevésbé fejlett országok képesek lendületes gazdasági növekedés felmutatására, a kevésbé fejlett országok, melyek korábban csak gyalogok voltak a két szuperhatalom sakktábláján, egyre nagyobb szerepet játszanak a világpolitikában, s az általuk kifejlesztett metódusok (terrorizmus) a fejlett országokat is elérte.

Ez is az aranystandard eltörlésének következménye, akárcsak a 2007-2008-ban kitört világgazdasági válság – állítja Alekszej Mihajlov.

 (Alekszej Mihajlov: Nyezamecsennaja revoljucia gyenyeg, gazeta.ru, 2011. 08. 15.)

http://oroszvilag.hu

Feltöltő: Flag

Értékelés: Átlag: 2.5   Szavazatok: 189   Helyezés: 3666


Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Ezt a cikket olvasta már?

Frei Tamás: Kit tekintsünk szegénynek?

Hunok Hungárok Magyarok - Obrusánszky Borbála
Könyv
Bolti ár: 2 000 Ft
Netes ár: 1 700 Ft
15% kedvezménnyel

A Magyar Trikolór tizenkét hónapja 2014 - Magyar Trikolór naptár
Naptár
Bolti ár: 2 300 Ft
Netes ár: 1 955 Ft
15% kedvezménnyel

Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye - Ipolyi Arnold
Könyv
Bolti ár: 4 990 Ft
Netes ár: 4 242 Ft
15% kedvezménnyel

Éjszaka Erdélyben - Szabó Dezső
Könyv
Bolti ár: 2 890 Ft
Netes ár: 2 457 Ft
15% kedvezménnyel

Tékozló ország - Bogár László
Könyv
Bolti ár: 3 200 Ft
Netes ár: 2 720 Ft
15% kedvezménnyel

Flag Media Group
Hírlevél
Feliratkozom
Leiratkozom
Ezen a napon történt:
1267 - Mose ben Ramban rabbi (Nahmanidesz) megérkezett Jeruzsálembe, hogy megalapítsa a zsidó közösséget

1367 - V. Orbán pápa engedélyezte Nagy Lajos királynak tudományegyetem alapítását Pécsett. A levélben többek között ez áll: "Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék .".

1859 - üzembe helyezték az első Pullman típusú vasúti hálókocsit.

1872 - Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.

1880 - Életbe lép a magyar büntető törvénykönyvről szóló 1880. évi XXXVII. törvény

1881 - Megnyílt Budapesten az első polgári leánynevelő iskola, ami a budavári domonkos kolostor helyén épült (a mai Szilágyi Erzsébet Gimnázium elődje). Első vezetője Póra Ferenc volt.

1887 - Emile Berliner írásban benyújtotta szabadalmi kérvényét a "gramophone"-ra. Bár ő volt a szabadalmaztatója a berendezésnek, híressé Thomas Alva Edison lett miatta.

1914 - Szentpétervár nevét megváltoztatták Petrográdra.

1916 - Bulgária hadat üzent Romániának az I. világháborúban.

1920 - Budapest polgármesterévé választották Sipőcz Jenőt

1923 - A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázta meg Tokiót és Jokohamát, százezer ember halálát okozva.

1928 - Albánia királysággá alakult.

1930 - A nagy budapesti munkástüntetés. Tíz óra körül kezdett a tüntetés növekedni, dél körül már megközelítette a 150 ezret a tüntetésben résztvevők száma a Hősök terén, ahol már a lovas rendőrök várták őket. A tömeg utcaköveket dobott a rendőrökre, a Vajdahunyad váránál pedig lerángatták a rendőröket a lovakról. Nagy Károly rendőrfelügyelő a lovas rendőröknek tűzparancsot adott ki, akik a tömegbe lőttek. Többen megsebesültek, egy halott volt.

1939 - II. világháború kezdete: A náci Németország megtámadta Lengyelországot.

1941 - Kötelezővé tették Németországban a zsidóknak a sárga színű Dávid-csillag viselését.

1951 - Ben-Gurion, izraeli miniszterelnök aláírta a Moszad, az izraeli titkosszolgálat megalakításáról szóló rendeletet.

1961 - Az el nem kötelezett államok első találkozója. Belgrádban ül először tárgyalóasztalhoz 26 tömbön kívüli állam. (Afganisztán, Algéria, Burma, Ceylon, Ciprus, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guinea, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kongó, Kuba, Libanon, Mali, Marokkó, Nepál, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán és Tunézia.)

1961 - a Szovjetunió végett vetett az atombomba kísérletek tesztelésére adott moratóriumának Közép-Ázsiában, miután újrakezdte kísérleti robbántasait. A TASS csak szeptember 5-én jelentette be ezt a tényt. Ennek következtében az USA is újrakezdte kísérleti robbantásait szeptember 15-étől.

1962 - Nyugat-Iránban földrengés volt, több mint 10 ezren meghaltak.

1965 - Tibet autonóm státust kapott Kínán belül.

1971 - Katar deklarálta függetlenségét Nagy-Btitanniától.

1983 - a Koreai Légitársaság 007-es Boeing-747 járata, 400 km-re letért az útvonaláról, és a szovjet Szahalin-szigetek légtérbe repült. A szovjet légierő a gépet lelőtte, 269 ember halt meg, diplomáciai bonyodalom alakult ki az USA és a Szovjetunió között.

1985 - francia és amerikai tudósok megtalálták az 1912-ben elsüllyedt Titanicot Új-Foundlandnál.

1991 - Üzbegisztán kikiáltja függetlenségét.

2004 - Megkezdődött a beszláni tragédia. Terroristák megszállták a beszláni iskolát évnyitó napján, a túszaikat a tornaterembe terelték. A beszláni iskola elfoglalása, majd a túszok kiszabadítása több mint 330 halálos áldozatot követelt, többségük gyerek volt.

Líbia: A Nagy Al-Fatih Forradalom évfordulója

Szlovákia: az alkotmány ünnepe

Üzbegisztán: a függetlenség napja

A II. világháború emléknapja

Szavazás
Ön szerint ki legyen Budapest Főpolgármestere?
Tarlós István
Dr.Magyar György
Árok Kornél
Staudt Gábor
Falus Ferenc


Legfrissebb hozzászólások:
08.27. szerda 09:37

08.19. kedd 00:47

08.02. szombat 07:44

06.20. péntek 07:16

1.0788 másodperc | Online látogatók: 35