Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.
Éhes katonával nem lehet háborút nyerni. Ezt már Montecuccoli olasz származású császári tábornok észrevette, amikor a hadtápot elvágták a frontvonaltól.
Orbán Viktor Madridban, az Európai Néppárt tisztújító közgyűlésén mintegy negyedórás, nagy hatású és tabukat döntögető beszédet mondott.
Knut Hamsun az 1920-ban kapott Nobel-díját feltétlen tisztelete és csodálata jeléül elküldte Goebbelsnek.
A reformáció ünnepe illő alkalom szóvá tenni, hogy miért kíséri akkora csend Európában, Amerikában egyaránt az egyre növekvő ázsiai és afrikai keresztényüldözést.
Miközben a megszállók zavartalanul özönlenek a harmadik világból Európába, a fősodratú média a kiváltó okok feszegetése helyett {...}
Ennek az európai vitának az kellene, hogy legyen a célja, hogy egy erős és keresztény Európa kerekedjen ki, emelkedjen ki ebből a vitából.
„A románokat senki sem vette komolyan a XX. századig. Erdélyi magyar főurak hívták és telepítették le őket birtokaikon, nem látva előre (mert ugyan ki láthatta volna) Trianont” – írja Ungváry Zsolt a mai Demokratában.
Az Index meleg hangú cikkben melegített a pénteki buziverésre, jelesül arra a bírósági eseményre, amelyen Kocsis Máté Ungár Klára elleni perében elsőfokon ítéletet hirdetnek.
Több ember bolyong ma – hatvanmillióan – szerte a világban hazátlanul és otthontalanul, mint bármikor a második világháború óta – olvasható a New York Times nyomtatott kiadásának szombati számában.
