Végre itt a tavasz! Már potyognak a gólok a hazai pontvadászatban is. Hétvégén rendezték meg az első tavaszi fordulót az NB 1.-ben. Igazán nagy meglepetés, mindössze kettő volt: a Győr szombathelyi pontvesztése és az Újpest hazai remije a Siófokkal. A többi stadionban papírforma erdmények születtek.
Gyurcsány reflektorfénybe vágyott, szerepelni akart bármi áron, mert pártjáról az egyszerű emberek tömege azt sem tudta, hogy létezik. Egy szánalmas valóságshow keretében töltött el dúsgazdag barátaival három napot Miskolcon, az avasi lakótelepen, azért, hogy a DK első kongresszusára „jópofa” kampányfilmet vigyenek.
A valaha vörös, ma már zöld és őszülő Monsieur Cohn-Bendit már-már aggodalmat keltően vörösödő arccal (a képernyőn keresztül becsült vérnyomás: 180/115) és fékezhetetlen dühvel ostorozott minket és az Orbán-kormányt az EU parlament azon ülésen, ahol a miniszterelnökünk maga ült a vádlottak padján.
Már nagyon vártuk, hogy végre nálunk is elkezdődjön a labdarúgó bajnokság tavaszi idénye. A téli szünet egy szurkoló számára egyenlő a rémálommal, hiszen nem látja a kedvenceket hosszú hónapokig. Hírek is csak csepegtetve jutnak el a fanatikusokhoz, pedig ez az időszak a felkészülésen túl, a nagy átigazolások, játékoskeringők időszaka is.
Az alábbiakban arra tennék kísérletet, hogy rámutassak, az adóról szóló diskurzus miért nem alkalmas ma közös dolgaink megoldásának elősegítésére. Az adó valójában egy sajátos „szerződés” a becsületes állam és a becsületes állampolgárok között.
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság főtanácsnoka, Yves Bot szerint a Szlovák Köztársaság nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László magyar köztársasági elnök belépését az országba.
Kertész Ákos elhagyta Magyarországot. Nem most. Már régen. Akkor hagyta el végérvényesen, amikor leírta, hogy „a magyar genetikailag alattvaló”. Ezt a fasisztoid, fajelméleten alapuló megnyilvánulását nem nyeltük le. Úgy látszik, mégsem vagyunk „alattvalók”.
Prem Shivram Radhakishun 1962-ben látta meg a napvilágot Surinamban, egészen pontosan Paramaribóban. Surinam amúgy Holland Guyana néven futott néhány évszázadig, lévén előbb az angolok, majd a hollandok gyarmatosították.
„A kapitalista rendszer önmagában nem rossz, de megromlott” – írta XI. Piusz pápa. A romlás fő oka a liberalizmus ideológiája. A liberális kapitalizmus hívei elfeledkeznek arról, hogy a gazdaság csak egy dimenziója az emberi életnek, a szabadpiaci rendszer képtelen arra, hogy az ember és a társadalom minden szükségletét megfelelő módon kielégítse.
A 10. heti bemutatók közül, Szabó István filmjét ajánlom a megtisztelő figyelmükbe. Az Oscar díjas rendező, most Szabó Magda Az ajtó című regényéből készített filmet, olyan sztárok szereplésével, mint a szintén Oscar díjas Helen Mirren, illetve a nagyszerű Eperjes Károly.
