|
Csak egy magyar volt
alámerült atlantiszom 2010. 10. 28.
 Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.
Ő is csak egy magyar volt, mondtuk nem kis megelégedéssel, miután a Dunajec partján, a lengyel–szlovák határ mentén lévő Szczawnicában, a régi temetőben lévő kápolna falán a történész Kovács István, jelenlegi krakkói főkonzul leleplezte Szalay József emléktábláját. A család címere a pajzs kék udvarában hármas zöld halom középsőjén aranykorona, melyen vörös csőrű és lábú fehér galamb áll zöld gallyat tartva. A pajzs fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik ki kivont kardot tartva. Ez látszik ezen a képen, mert ez került az emléktábla felső részére. 
A szlovák–lengyel határ mentén, Zakopanétől mintegy 120 kilométerre keletre fekvő gyógyfürdőhely létrehozója volt Szalay József. Ő a modern lengyel turizmus úttörője is azáltal, hogy a Dunajec folyón az idegenforgalmi tutajozást az 1840-es években megalapította. Szalay nagyapja Lengyelország első felosztása után, az 1770-es években hivatalnokként került Galíciába, ahol véglegesen letelepedett. Fia is hivatalnok volt. A legifjabb Szalay tanulmányait a podolini piarista gimnáziumban végezte, így a család kapcsolata nem szakadt meg Magyarországgal. Mivel az egyébként nemesi származású család Galíciába szakadt ága jelentős vagyonra tett szert, s Szalay József a Kamara igazgatóságának igazgatói posztját is elnyerte, a czorsztyni sztarosztaság kiárusításakor megvásárolta a savanyúvízforrásairól híres Szczawnicát. 1842-ben, miután apja meghalt, édesanyja sürgető kérésére a legifjabb Szalay József kézbe vette a szczawnicai birtokot. Hamarosan kiderült róla, hogy nemcsak kiváló hivatalnok, hanem jó szervező, gazda és menedzser. Szczawnicát néhány éven belül virágzó fürdővároskává építette ki. Házainak egy részét ő tervezte, az általa alapított kápolnát is ő festette ki. Szalay a fürdővendégek szórakoztatására találta ki a dunajeci tutajozást, amely ma is Lengyelország egyik leghíresebb turistaattrakciója. Szalay Józsefet a lengyelek magyarnak tartják, s úgy beszélnek róla a külföldieknek is. Hogy milyen becsben tartják, azt alkalmam volt látni, amikor egy megható ünnepség keretében Kovács István leleplezte az emléktáblát. Persze nem véletlenül ő, hisz diákkorától a lengyel–magyar barátság egyik leglelkesebb híve és ápolója, s ezen emléktábla avatásáért is mindent megtett történészként is, diplomataként is. Szívének kedves volt, amit csinált, s ezért is mondhatom, hogy amit több mint negyven év óta tett és tesz, a lengyeleknek éppúgy kedves, mint a mi szívünknek.
Móser Zoltán, mno.hu
|
Feltöltő: Flag |
|
Értékelés:
Átlag: 2.5 Szavazatok: 78 Helyezés: 2802
Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!
|
|
|
2012.05.17. csütörtök 10:35
2012.05.17. csütörtök 09:36
2012.05.17. csütörtök 09:34
2012.05.17. csütörtök 09:33
|
Ezen a napon történt:
1514 - Dózsa György, a keresztes had vezére Cegléden kiáltványt bocsát ki, melyben az egész jobbágyságot felkelésre szólítja.
1804 - Bonaparte Napóleont a francia szenátus császárrá nyilvánítja, I. Napóleon néven.
1956 - A Lhotse csúcs (tszf. 8516 m) első megmászása Fritz Luchsinger és Ernst Reiss hegymászók által.
1990 - Rehabilitálják Mindszenty József bíboros-hercegprímást.
1978-tól a Múzeumok Nemzetközi Napja.
Az Internet Világnapja.
|
Szavazás |
| Ön szerint, Magyarország gazdaságilag jó úton indult el? |
|
|
|
Legfrissebb hozzászólások: |
|
05.07. hétfő 15:27
05.02. szerda 10:46
02.15. szerda 15:29
02.12. vasárnap 19:53
|
|